Református nőnevelő intézet, Pápa, 1925

5 tatnak arra, hogy könyvnélkül megtanulják és emlékezetben megőrizzék. Ha ezzel a mértékkel mérünk, amit természetesen csak relativ értékmérőnek lehet elfogadni, akkor bizony nagyon sok költővel versenyre kelhet Gyulai, sőt egyes verseinek népszerűsége a legnagyobbakét közelíti meg. Gyulai költőnek indult és megmaradt költőnek élete alkonyáig, termékenységét befolyásolhatta ugyan az a körülmény, hogy költői vénája nem buzogott mindig egyenlő erővel, de az a sokoldalú nagy elfoglaltság, amelyet éppen vezéri voltából kifolyólag vállalnia kellett, az adminisztratív terhek, a tanári lekötöttség szintén kedvezőtlenül befolyásolták a költői termékenységet. Amit azonban ő mint költő nyújtott, az mindenkor valódi értéke marad irodalmunknak. Költészete élete első felében inkább Vörösmarty, utóbb Arany hatása alatt állott, utánzóvá azonban sohasem vált. Legkedvesebb anyaga lírai költészetének szülőföldje. Erdélynek minden szépsége, bérceinek fensége, völgyrejtekeinek bánatos homálya, csermelyeinek kristály tisztasága, saskeselyüinek csattogása, egének villámokkal terhes mennydörgése megértő énekesükre találnak benne. Az a ragaszkodó érzés, melyet e vadregényes vidék, a Szamos bájos völgye iránt érez, szuggesztív erővel kap meg bennünket. Szeretete a fájdalmas anya iránti gyöngéd szeretet a koporsóban nyugvó anya iránti, mert halottnak, hisz, rabságban sinylödőnek látja hazáját. (Erdély, Erdély határán, Szülőföldemen.) Szerelmi költészete néhány kedves, gyöngéd virág költői koszorújában. A gyermek-ifj lehetú, mondani, tárgytalan vágyakozása után egyetlen szerelmi érzést ural, a hitvese irántit és ez főkép a kedves korai halála után megragadó hangokat csal lantja húrjaira. Hitvesének elvesztése bensőségesebbé teszi gyermekei iránt érzett szeretetét, családi érzését. Az élet gondjaival küzdve, a világ sokféle gonoszságától üldözve, mintegy gyermekeinek tárja ki szivét és a családi révben keres enyhülést. (Szilveszter éjszakáján, Leányomhoz.) A világi életben tett szomorú tapasztalatai a szatíra hangját is megszólaltatják benne. A nyegleséget, a nagy eszmék vásári pénzre váltását, a közönség tapsára való utazást, az üres frázisok puffogtatását mesterien ostorozza két szatírájában (A népszerűségről, Széchenvieskedők), bizonyos azonban, hogy költői hírnevét leginkább azoknak a verseinek köszönheti, melyek a szabadságharc leveretése utáni időkben keletkeztek. A Hadnagy uram mindössze három versszak, tökéletesebbet azonban keveset irtak. Kötetnyi tanulmányból alig tudna hívebben kisugározni az egész titáni felbuzdulás lelke, mint ebből a kis versből, a három versszakból két és fél párbeszéd: a hadnagyát féltő honvéd és a hadnagy párbeszéde, elbeszélés csupán két sor, az egészből mégis tökéletes drámai kép alakul ki. Szemünk előtt látjuk a vérző sebével nem törődő hadnagyot, remegve figyeljük, amint roskadozni k^zd, halljuk a tisztjéhez, az engedelmes alantas és szerető bajtárs érzésével ragaszkodó honvéd aggódó szavait és újra meg újra, mély sebtől összeroskadtan a halál széléről is halljuk az örök időkre szóló