Református nőnevelő intézet, Pápa, 1913

Heltai Gáspárról. Irta Luxné Závory Teréz

- 15 — hogy a Szentírást közkinccsé kell tenni, hadd olvassa minden hivő, és győződjön meg személyesen hite igazságainak forrásáról, mint ahogy Sylvester énekelte: „Aki zsidóul és görögül és végre diákul Szól vala régen, szól néked az itt magyarul: Minden népnek az ő nyelvén, hogy minden az Isten Törvényin éljen, minden imádja nevit." Heltai előtt ugyan már voltak úttörők, Komjáthy Benedek, Pesti Mizsér Gábor, kik a bibliából egyes részeket, Erdősi Sylvester János pedig az újszövetséget lefordította magyarra, de Heltai az egész Szentírás átültetését tűzte ki célul. A mü nem készült el teljesen, de így csonkán is nagyrabecsült terméke az irodalomnak, mert az eredeti szöveget híven és mégis könnyed nyelvezettel fordítja. A kritika egyenesen Károlyi Gáspár bibliája mellett jelöli ki helyét. Heltai bibliája korában igen elterjedt, s csak később szorította ki a használatból Károlyi teljes Szentirása, amellyel a bibliafordítás be is fejeződött. Heltai vallásos lírai lelkülete mellett szól zsoltáros könyve, melyben szt. Dávid zsoltárait fordítja magyarra. Mivel a reformátusok az istenitiszteletet a hívekre is kiterjesztették, azaz a gyülekezetnek az énekléssel aktiv szerepet juttattak a templomban, szükséges volt, hogy nemzeti nyelvű egyházi énekekről, zsoltárokról gondoskodjanak. A lelkipásztorok között sokan akadtak, kik maguk szerzettek ilyen énekeket, vagy Luther énekeit dolgozták át, legtöbbnyire azonban Dávid király zsoltárait fordították magyarra, amelyekben olyan meghatóan fejeződik ki a vallásos lélek minden rezdülése, s amelyekből a zsidó nép keserve, bünbánata annyira egybecsengett a kor hangulatával, mikor vallás és haza veszélyben volt. Az éneklés a reformált hitüeknél az Ige magyarázása mellett az istenitiszteletnek legfőbb momentuma lett, s az még ma is, mert olyan jól esik a vallásos léleknek az ének szárnyain Istenéhez emelkedni. A reformáció idején az egyházi énekek igen nagy számban keletkeztek, úgy hogy egybegyűjtésükről kellett gondoskodni. így keletkeztek a protestáns énekgyüjtemények, énekeskönyvek, amilyent Heltai is kiadott. Zsoltáros könyvét János Zsigmond erdélyi fejedelemnek ajánlotta, aki elé Dávid király istenfélelmét állította példányképül..