Református nőnevelő intézet, Pápa, 1913
Heltai Gáspárról. Irta Luxné Závory Teréz
— 16 — Heltai folytonosan fürkésző, kutató szelleme ezer módot keres és talál arra, hogy az új eszméket diadalra jutni segítse. Mint lelkész szorgalmasan inti gyülekezetét a szószékről az istenes, tiszta erkölcsű életre. Erősen támadja a kath. papság laza erkölcsi felfogását, s hirdeti, ime eljött az idő, hogy az eddigi romlott élettel szakítsanak a nép vezetői, mert az örökös tobzódás, mértéktelen élvezetek a társadalmat teljes zülléshez, romláshoz vezetik. A bűnöktől való megszabadítás a prédikátorok feladata, az ő helyes útra vezérlő munkájukra igen nagy szükség van. Vallásos irataiban terjeszti az új tanokat, imádságos könyvével a vallásos lélek áhítatának ad szárnyakat. És hogy Írásait, munkáit mindenki olvashassa, belőlük épüljön, okuljon, — nyomdát állít fel Kolozsvárott s iratait maga nyomatja és árusítja, mert abban az időben Magyarországban még nem igen voltak nyomdák. A reformáció elején Krakkóban, Bécsben nyomják a magyar könyveket. Az első magyar nyomdát ugyan már Mátyás idejében felállította Hess András Budán, de az akkor pártolás híján hamarosan megszűnt. A könyvnyomtatás szükségességét, áldásos voltát az általános művelődés szempontjából a reformáció fedezte fel és fel is használta az eszmék terjesztésére ezt a nagy hódító eszközt. A reformátorok rendesen maguk a könyvírók és nyomdászok egyúttal, sőt Sylveszter Jánosról tudjuk, hogy még a betűket is maga metszette ki. Úgy is mondhatnám, hogy akkor tudós foglalkozás volt a könyvnyomtatás. Ezek a nyomdák nem voltak helyhez kötve, épen úgy, mint magok a prédikátorok. Gazdájukkal ide-oda vándoroltak az országban ; az üldözött reformátor útra kelt, s ilyenkor csekély holmija közt föltétlenül ott volt a biblia és a nyomda. Innen a „vándornyomda" elnevezés. Heltai nyomdája roppant nagy hirnévre emelkedett, s a debreczeni mellett korának leghíresebb nyomdája volt. Tulajdonképen ennek a sajtónak a felállításával lett Kolozsvár az erdélyi reformáció mozgalomnak középpontja. Nemcsak egyházi munkák, hanem a világi költészet termékeinek legnagyobb része itt került nyomtatás alá. Ezen az úton az új tanok még gyorsabban elterjedtek, mivel a nyomtatott könyvekhez olcsóbban lehetett jutni, nem úgy, mint az előző korban, amikor csak a fejedelmeknek és igen gazdag embereknek volt módjukban a drága, kincseket érő kódexekért pénzt adni. A könyvnyomtatás azonban nemcsak a reformációt szolgálta