Református nőnevelő intézet, Pápa, 1901

I. Felavató- és ünnepi beszédek

— 7 — magasztos czélra. Valóban jó kedvében adta őt nekünk. Az Ur nevére térjen azért minden dicséret és dicsőség ! Énekeljünk neki új éneket, mert gyönyörködik az Ur bennünk, ő népében. Gyönyörködik nemes törekvésünkben, melylyel oly nőket óhajtunk képezni ez intézetben, kik a családi élet oltáránál szeplőtlen tisztaságban, odaadó hűséggel teljesítsék magasztos kötelességeiket, példájukkal mutatván meg, hogy „Ok és az ő házuk népe tisztelik az Urat". Oly nőket, akik a társadalmi életben felvilágosodott lélekkel s az irgalmas szamaritánusra valló szerető szivük egész melegével működnek a testi-lelki nyomorúságok orvoslásán ! Azért hát annak, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, hogy nem mint kérjük, vagy elménkbe befogjuk, legyen dicsőség az anyaszentegyházban a Krisztus Jézus által minden időben, örökkön-örökké. (Efez. 111:20., 21.) Amen! Utóimádság. Bemutattuk hálaáldozatunkat Isten, jó Atyánk. Gyermeki örömmel hoztuk, óh fogadd atyai jóakarattal. Ne nézd hiányait; jóságod fedje el fogyatkozásait. Szent tetszésed jeléül szólalj meg lelkiismeretünkben s hallasd velünk a biztatást: jól vagyon jó és hiv szolgám, többre bizlak ezután. Örömünk, boldogságunk csak igy lehet teljes. De ime alig röppen el ajkunkról a hála szava, gyarlóságunk ós erőtlenségünk érzéséből már ott terem a könyörgés. Könyörgünk az intézetért, mit ma nyitunk meg jóvoltodból; tartsd meg gondviselésed szárnyainak oltalmában időtlen időkig. Engedd, hogy valósulhasson meg az a sok szép remény, mit létrejöveteléhez füzünk. E végből rendelj számára bölcs kormányzókat és felügyelőket, kik gondosan őrködjenek külső és belső békessége, anyagi és szellemi jóléte fölött. A növendék-sereg élére állits időről-időre oly tanítókat és nevelőket, kiknek főgondjuk legyen betölteni az első és nagy parancsolatot: szeresd a te Uradat Istenedet teljes szivedből, teljes elmédből és teljes lelkedből, valamint e másodikat is : szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Támaszd fel lelkiismeretükben és tartsd ébren szüntelen annak tudatát, hogy a legnemesebb magvak veteményes kertjének nagy felelősségei járó munkájára vannak ők hivatva s ezért még életük se legyen előttük drága, csakhogy el-