Református nőnevelő intézet, Pápa, 1901

I. Felavató- és ünnepi beszédek

I. A László József emlékünnepen tartott felavató­és emlékbeszédek. 1. Egyházi beszéd imádságokkal, Kis Józseftől. Elöimádság. Mint boldog gyermek anyja ölébe, ugy vágyik lelkünk a Te közeledbe,jóságos Isten; édes, kellemes érzések árja zajong szivünk­ben: hadd öntsük ki elö'tted, áldások örök kútfeje! Ünnepet szerzettél számunkra: hálás kegyeletnek, boldog, régi remény teljesültének drága ünnepét. Jóvoltodról emlékezünk azért; szivünk megáradt érzései hevesen buzognak Feléd; nyelvünk Néked zeng halleiuját! Sionunk védfalán nagy nyilás tátongott; miatta nagy volt szorongattatásunk, sok a sóhajtásunk; erőnk pedig kevés, akara­tunk gyönge. Könyörgésünkre mellénk állottál óh nagy Isten, ki­nyujtád kezedet segítségünkre; támasztál vezért sorainkból, kinek lelkesedése pótolta lanyhaságunkat, erélye bágyadtságunkat, ereje gyöngeségünket; adtál erős férfit, ki a Te jóvoltodból egymaga fel­épité, ami még hiányzott. Áll már a védfal s rajta magasan a fel­sőbb oktatás egyik erős tornya. Régi reményünk valóra vált: hogyne repesne örömében szivünk és hogyan ne fordulna mély hálával feléd, kitől száll alá minden jó adomány?! Feléd, ki nem nézvén bűnös voltunkat, megékesítettél minket szabadulással. Éne­keljünk azért az Urnák új éneket, az ő dicsérete zengjen az ő szentinek gyülekezetében; mert gyönyörködik az Ur az ő népében, megékesíti a nyomorultat szabadulással! Amen. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom