Református nőnevelő intézet, Pápa, 1901
I. Felavató- és ünnepi beszédek
Egyházi beszéd. Alapige: 149. zsolt. 1., 4. v. Ünneplő gyülekezet! TTgy tetszik nekem, mintha csak szelid alkonyatkor bimes, virágos völgy ölén állnék ez ünnepélyes pillanatban. Gyönyörködöm a tisztán leáldozott nap szelid viszfényében, mely bearanyozza a domboldal fáinak susogó lombozatát. Áhítattal hallgatom az erdő és mező lágyhangu énekeseinek esteli háladalát. Imádságos hangulat vesz erőt rajtam. Lelkem elandalodva, teljes mértékben élvezi a nyugvóra vált természet fenséges csendjét. Ám képzeletem estvéről reggelre röppen hirtelen s a pompás alkonyatból mosolygó hajnalra következtetve: már a holnap verőfényében fürdik. Oh, a képzelet nem ismeri az idő és tér korlátait; sebesen és féktelenül alkotja képeit; merészen köt össze multat és jövőt, természetit és szellemit. Im, most is a természeti nap leáldoztában szellemi világunk egy ragyogó napjának örök nyugalomba aláhanyatlását szemléli képzeletem; és a mosolygó hajnalban egy nagy jelentőségű intézet fényes jövőjét ! Az alányatlott nap : László József'- a mosolygó hajnal: felsőbb leányiskolánk. Szorosan összetartozik e két kép. Egyik a másik nélkül befejezetlen, hiányos volna. így együtt teljesek. Remek összhangban a legszebb színekkel pompáznak. Szinte bűvös hatásuk van a szemlélőre: gyönyörben ringatják. Mélységes hálát, nemes örömöt és új reményt fakasztanak szivében. Az én szivemben legalább ezeket fakasztják. De merem hinni, hogy a tietekben is egytől egyig. Mélységes hálát érzünk a nagy jóltevő iránt; igaz, nemes öröm és édes remény dobogtatja szivünket az általa életre hivott drága intézet megnyitásán. Elismerésünk és hálánk zászlóját illő kegyelettel hajtjuk meg a fejedelmi pártfogó előtt; dicső fejére font koszorúnkon hálaős örömkönyeink a ragyogó gyémántok. De mégis, mivel minden jó adomány és tökéletes ajándék onnan fölül száll alá a világosságnak atyjától és igy ezt a nagy jóltevőt is, kinek emlékünnepét tartjuk, O adta nekünk s elhagyott árva helyzetünkből O szabadított ki általa: azért felhívlak benneteket, hogy énekeljetek az Urnák új éneket ; az ö dicsérete zengjen az ö szentinek gyülekezetében; mert gyönyörködik az Ur az <> népében ; megékesíti a nyomorultat szabadulással. jjt * *