Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1910
— 12 tályban a gyökvonást és logarithmus keresést, a VII. osztályban a számtani és mértani haladványt. A feladatokat az egyenleteknél külömböző tárgykörökből kellene venni, de ne legyen közöttük olyan, a mely ne való viszonyokra vonatkoznék. Az életben igen gyakran hasznát veszi az ember annak, ha azt az idegen, internationális és hihetetlenül kevés fogalommal dolgozó nyelvét érzi, melyet az algebra nyelvének nevezünk. A mértanból az I. osztály anyaga lehetne a sik mértanban előforduló idomok rajzoltatása és tulajdonságaik megismerése a rajzolás alapján, de semmi esetre se száraz definíciók alapján, melyek a legtöbb esetben nem pontosak s amelyeket a legtöbb esetben a növendék nem brr megemészteni. — Ez a rajzoltatás a maga nemében hasonló volna a gépies számoláshoz. A II. osztályban mértani testek hálózatait, modelljeit s axonometrikus képeit szerkesztenék a növendékek, ez megint szinte gépies munka, de a tanuló minden megerőltetés nélkül igen sok hasznos ismerethez jut ennek a munkának révén s bizonyos kézügyességre tesz szert. A III. osztály anyaga síkidomok területének s egyszerűbb mértani testek felületének kiszámítása, a IV. osztályé pedig az egyszerűbb mértani testek köbtartalmának számítása. E számítások mellett ebben a két osztályban ébren kell tartani a síkidomok és testek tulajdonságairól szerzett ismereteket. A felső három osztály anyaga az elemi töldméréstan legfontosabb fejezetei, kiegészítvén ezt a VI. osztályban annyi trigonometriával, a mennyi gyakorlati feladatok megoldásához szükséges s a VII. osztályban annyi stereometriával, a mennyivel nehezebb köbtartalom meghatározások is lehetségessé válnak. VII. A földrajz tanításánál van egy momentum, amelyről egy új iskolafaj tantervének megállapításánál nem szabad megfeledkezni. Ez a momentum pedig a mennyisógtani és fizikai földrajz elhelyezése. A középiskolákban a III. osztályban tanítják, a polgári iskolában a IV. osztályban, de szerény nézetem szerint ez a tanítás mindenütt korán történik. Nem elég érett ehhez sem a III. sem a IV. osztály növendéke. Általában úgy vagyunk a földrajz tanításával, hogy igen korán végzünk vele s helyesen jegyzi meg dr. Lasz Samu, hogy furcsa dolog egy tizenhárom éves ifjútól azt kívánni, hogy járatos legyen az egész világ föld
