Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1906

is meggyöngiteni, lehetne statisztikát csinálni arról is, hogy mennyivel járul a magyar zsidóság a magyar közügyek költségeihez s talán meg is dőlne ez a tétel, de ne statisztikát csináljunk akkor, midőn a magyar kultúráról van szó, ne számadatokat vessünk papirosra, midőn arra kérnek beuünket, hogy a magyar kultúráért hozzunk anyagi áldozatot. — A középkorban a rablólovagok elvették a zsidótól utolsó garasát, de a halálos ágyukon megtértek Istenhez s megemlékeztek anyagi javak dolgában az egyházról is s az egyház, mikor javai felszaporodtak, igen helyesen, áldozott a kultúrának is. A pénznek nincsen sem keresztlevele, sem születési bizonyítványa, nehéz arról eldönteni, hogy melyik felekezethez tartozik. De hát hagyján, az a garas, amely a kultúrának jut, bármilyen formában jut is oda, jó helyre jutügy látszik, hogy a széljegyzet Írása közben nag}rou is eltávolodom a tárgytól. Hova lett a polgári fiúiskola? Nem tévesztettem egy percre sem szemem elöl. Csakhog}’ a zsidó polgári fiúiskoláról van szó. A zsidó polgári iskolákat a zsidó felekezet tényleg a magyar ipar és kereskedelem előkészítő iskoláinak tartja, de annál bünösebb minden olyan mozgalom, mely az amúgy is kevés számú zsidó polgári iskolák egyikmásikának megszüntetésére irányul. Mikor arra kérnek bennünket. hogy létesítsünk zsidó iskolákat, hogy ne vegyük el más felekezetnek helyét se az állami, se a más felekezeti iskolákban, szentesíthet-e az a zsidó erkölcs, mely dacolt évezredeknek minden kísértésével, amely kristálytiszta maradt, holott az aljas gyanú évezredeken át a saját sarával, a saját piszkával vette körül, kérdem szentesíthet-e ez a zsidó erkölcs olyan törekvést, amely a magyar kulturáuak egy tisztán zsidó pénzből felállított oitárát, akarja lerombolni? A zsidóság kebelében mindinkább lábra kap egy ferde iránj'zat, melyet a legen}'hébben így lehet jellemezni : a zsidó tudományosság a legutolsó rendű kérdés előtte. Évezredeken át megdönthetetlenül igazolta a történelem, hogy a zsidóságot a zsidóságnak a zsidó tudomáu}’ tartotta meg, amelyből az a nemes zsidó erkölcsi felfogás sarjadt, amely a a világ minden igaz emberének erkölcsi felfogásával azonos. A zsidó erkölcsi felfogás összenőtt a zsidó tudománnyal: aki ezt a kettőt el akarja választani, lehetetlenségre vállalkozik, aki