Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1906
— 10 alkalommal*) volt szerencsém kifejteni, bogy az első tábort a jelen egy némely igazsága, a másik tábort a múltak eredményei vezetik. Ha látjuk, bogy egyes felekezeti iskolákban mennyire dühöng a felekezeti türelmetlenség, nem vonhatjuk kétségbe az első tábor jóhiszeműségét, de viszont, ha azt vesszük tekintetbe, hogy a magyar nemzeti kultúrának mennyit használtak a felekezeti iskolák s ha meggondoljuk, hogy mindenkit örömmel kell üdvözölnünk s szeretettel körülvennünk, ha a magyar kultúrának egy-egy újabb oltárt emel, vag}T egy-egy régebbi oltárát ápolja lelkesedéssel, a másik tábor intencióinak tisztaságát is el kell ismerni. Éppen a múlt esztendőben fejtettem ki — és sokkal többen adtak igazat, mint támadtak érte —, hogy éppen a felekezeti iskola volna alkalmas arra, hogy a felekezetek között az ellentéteket eloszlassa akkor és ott, amikor és ahol a haza javának munkálásában a felekezeti kérdésnek fel sem szabad merülnie. Igen érdekes statisztikai kimutatás látott napvilágot a „Katholikus Szemle“ egyik legutóbbi számában, amely számadatokkal igazolja, hogy a magyar kultúra egészen elzsidósodik s amelynek szerzője kijelenti, hogy nem akar — a zsidóság ellen izgatni. Megengedem, hogy egyeseknek még ma is igen nehéz arra a tisztult álláspontra felemelkedniük, hogy akkor, midőn a bármely más országból érkező zsidóság ezen a földön ezer éven át mindent elkövet arra nézve, hogy teljesen magyarrá legyen, midőn ez a törekvése a legnagyobb mértékben, sőt mondhatnám teljes mértékben sikerült is, amidőn minden egyes tégladarab, mellyel "a magyar zsidó a magyar kultúra épületének emeléséhez járult, a legjobb fajtából való, oktalanság a magyar kultúra elzsidósodásáról beszélni (ártott ez a kultúra magyarságának vagy nem? ez a fő!), mindamelett reá kell mutatnom egy másik tételre is, amelyet az említett statisztikai kimutatás szerzője a saját számadataiból szűrt le. És ez a tétel a következő: a magyar zsidóság a magyar kultúráért elenyészően kevesebb anyagi áldozatot hoz, mint amennyire igénybe veszi, hiszen katholikus és protestáns pénzen fenntartott középiskolákban gyakran több a zsidó, mint a katholikus és a protestáns. Lehetne még ezt a tételt L. „Felekezetiség az iskolában". (1905—1906. tanévi Értesítő prog- rammértekezése.) 1
