Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1905
— 4 — fiiletsértő frázissá fajul, sokkal többen vannak, akik ezt a mérget keverik, mint akik irtani akarják. Inkább egészen eltagadják. S a tagadás ebben az esetben tisztára hazugság. Több, mint valószínű, hogy7 elhangzik visszhang nélkül az én szavam is a pusztában — Istenem, hiszen már nagy emberek szava is ilyen sorsra jutott —, de ha lesznek, bármilyen kevesen, kik a lelkűk mélyén igazat adnak nekem, ha lesznek szülök, kiknek lelkében az annyiszor kihasznált hiúság bármilyen parányi mértékben háttérbe szorul, ha zsidó szülök, bármilyen kevesen, nem csókolják többé oly7an lázas igyekezettel azt a gyalázatos kezet, mely csak az orrukra üt, ha lesznek kartársaim, kiknek leikéből eltávozni készül egy-egy, talán öröklött elöitélet, szívesen eltűröm, nem ziígolódom, nem méltatlankodom, ha egy-egy méregkeverö betöri a fejemet. Újabb időben a felekezeti iskolákra ugyancsak rájuk jár a rúd. Úgy7 beszélnek a felekezeti iskoláról, mint a sötét középkor legsötétebb maradványáról. Azt hirdetik róla, hogy csak arra jó, hogy7 gúzsba kösse a szellemet. Csak az egyház eszköze, hogy a sötétségben tartsa a lelkeket. Üvöltve hirdetik a fórumon: „Látjátok az egyház vezető emberei milyen görcsösen kapaszkodnak az iskolába? Tudjátok miért? Azért, mert ha ezt kiengedik kezükből, akkor örökre eljátszották kisded játékaikat!“ A fórum zaja mindig veszedelmes, mert á kedélyekre számít s a kedélyre könnyebben, rövidesebben lehet hatni, mint az észre. S hogy milyen veszedelmes, egy mindennap számtalanszor ismétlődő példával akarom illnstrálni. Beszéljünk csak némi szeretettel a felekezeti iskolákról, ma már minden társaságban akad valaki, kinek ajka körül gúnyos mosoly7 játszik s aki erős meggyőződéssel lesajnál bennünket. Ki nem tapasztalta ezt ? Minden lehetséges és lehetetlen alkalmat felhasználnak a felekezeti iskola ellenségei, hogy lázítsanak ellene. Ha egyetemi tanárt tanítása miatt üldöz a reactio. mindig hallhatjuk, hogy ime, a felekezeti iskola átka! Ha a miniszter egy jezsuita pátert küld az érettségi vizsgálatra kormánybiztosnak, mindjárt a szemére vetik, hogy felébredtek benne azok a gonosz emlékek, melyeket valamikor régen a felekezeti iskolában szerzett, — Pedig, aki elfogulatlanul vizsgálja a dolgokat, találhat elég mentséget a felekezeti iskola mellett. De mielőtt erre rátérünk, nézzünk