Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1905

— 4 — fiiletsértő frázissá fajul, sokkal többen vannak, akik ezt a mérget keverik, mint akik irtani akarják. Inkább egészen eltagadják. S a tagadás ebben az esetben tisztára hazugság. Több, mint valószínű, hogy7 elhangzik visszhang nélkül az én szavam is a pusztában — Istenem, hiszen már nagy emberek szava is ilyen sorsra jutott —, de ha lesznek, bármilyen kevesen, kik a lelkűk mélyén igazat adnak nekem, ha lesznek szülök, kiknek lelkében az annyiszor kihasznált hiúság bármilyen parányi mér­tékben háttérbe szorul, ha zsidó szülök, bármilyen kevesen, nem csókolják többé oly7an lázas igyekezettel azt a gyalázatos kezet, mely csak az orrukra üt, ha lesznek kartársaim, kiknek leikéből eltávozni készül egy-egy, talán öröklött elöitélet, szíve­sen eltűröm, nem ziígolódom, nem méltatlankodom, ha egy-egy méregkeverö betöri a fejemet. Újabb időben a felekezeti iskolákra ugyancsak rájuk jár a rúd. Úgy7 beszélnek a felekezeti iskoláról, mint a sötét középkor legsötétebb maradványáról. Azt hirdetik róla, hogy csak arra jó, hogy7 gúzsba kösse a szellemet. Csak az egyház eszköze, hogy a sötétségben tartsa a lelkeket. Üvöltve hirdetik a fórumon: „Látjátok az egyház vezető emberei milyen görcsösen kapasz­kodnak az iskolába? Tudjátok miért? Azért, mert ha ezt kien­gedik kezükből, akkor örökre eljátszották kisded játékaikat!“ A fórum zaja mindig veszedelmes, mert á kedélyekre számít s a kedélyre könnyebben, rövidesebben lehet hatni, mint az észre. S hogy milyen veszedelmes, egy mindennap számtalanszor ismétlődő példával akarom illnstrálni. Beszéljünk csak némi szeretettel a felekezeti iskolákról, ma már minden társaságban akad valaki, kinek ajka körül gúnyos mosoly7 játszik s aki erős meggyőződéssel lesajnál bennünket. Ki nem tapasztalta ezt ? Minden lehetséges és lehetetlen alkalmat felhasználnak a feleke­zeti iskola ellenségei, hogy lázítsanak ellene. Ha egyetemi tanárt tanítása miatt üldöz a reactio. mindig hallhatjuk, hogy ime, a felekezeti iskola átka! Ha a miniszter egy jezsuita pátert küld az érettségi vizsgálatra kormánybiztosnak, mindjárt a szemére vetik, hogy felébredtek benne azok a gonosz emlékek, melyeket valamikor régen a felekezeti iskolában szerzett, — Pedig, aki elfogulatlanul vizsgálja a dolgokat, találhat elég mentséget a felekezeti iskola mellett. De mielőtt erre rátérünk, nézzünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom