Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1903
- 15 Némely izr. hitközségben és ezek között a pápaiban is a német nyelv sikeresebb elsajátítása végett egybekötik annak tanítását a biblia tanításával oly módon, hogy a bibliát német nyelvre fordítják. Csak ez a cél s más célt ebbe az eljárásba csak az magyarázhat bele, aki vagy nem ismeri a viszonyokat, vagy nem akarja megismerni, vagy előre megfontolt rosszindulattal szemléli őket. A későbbiek során, azt hiszem, hogy alkalmam lesz ezt be is bizonyítani Már régtől fogva van ez így és még ez idő szerint is így van. Amint már említettem, nálunk a viszonyok lényegesen megváltoztak. A magyarosítás munkáján iskolánkban már túl vagyunk. Akkor, amidőn a magyarosítás munkája még folyamatban volt, a bibliának német nyelvre való fordítása talán könnyebb feladat volt, mint a magyar nyelvre való fordítása. Előmozdította a biblia tanítását és tökéletesítette a növendéknek ama német nyelvi ismereteit, melyeket már a szülői házból magával hozott. A bibliai tudományok művelése abban az időben csaknem kizárólagosan német nyelven történt, csak német nyelven történt kísérlet arra nézve, hogy a bibliának fordítása ne csak a nyelvtan szabályainak feleljen meg, hanem vissza is tükröztesse egyúttal azt a szellemet, melyet a zsidó nép a szentirásban évezredeken át megismert. Ez az utóbbi dolog olyan nehézségekbe ütközött, hogy még Mendelssohn Mózes fordítása se talált az objectiv kritikusok táborában osztatlan elismerésre, pedig Mendelssohn nem csak ezt a szellemet ismerte minden izében, hanem egyúttal a német nyelvnek is művésze volt. Ugyanez volt a sorsa Hirsch, az ugyancsak európai hírű frankfurti rabbi fordításának is. A bibliának ilyen értelemben való fordítása magyar nyelven csak nagyon későn indult meg s hogy mennyire igazak azok a nehézségek, melyeket említettem, semmi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy midőn néhány évvel ezelőtt az izraelita magyar irodalmi társulat kiadta a szentirás egy részének magyar fordítását, melyet modem képzettségű magyar rabbik készítettek, a Szőts Farkas szerkesztésében megjelenő Protenstáns Szemle hasábjain egy részletes és meglehetősen éles hangú kritika látott napvilágot — ha jól tudom — egy debreceni theologiai tanár tollából — amelyben panaszkodik, hogy csalatkozott abban a reményében, hogy most
