Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1902
18 tervében régóta mellőzik. Talán a mienkben is csak olyan régi lom, a melyen túladni könnyen lehetne, káros sem volna. A IV. osztály anyagából szerény véleményem szerint teljesen elhagyható volna s úgyszólván az amúgy is kevés óraszám elfeesérlésére szolgál a valószinüségszámitás s némileg a kapcsolástan. Igaz ugyan, hogy a biztosító intézeteknél előforduló számításoknál ott van a háttérben a valószinüségszámitás, de ezek a számítások manapság már any- nyira — s igen helyesen — a tabellákra támaszkodnak, hogy a tabellák megértetése alkalmával amúgy is nyer a növendék annyi betekintést a valószínűség számítás titkaiba (?), a mennyi okvetlenül szükséges. A mi a kapcsolástant illeti, annak első hasznát a középiskolában is csak a binomiális törvény megismerésénél látja a növendék, a kapcsolástan fontossága abban a mathematikai anyagban lesz kézzel fogható, a mely már túlterjed a középiskolai oktatás keretén. A polgári iskolai tanterv a binomiális törvényt sem említi és azt magunk sem hisszük, hogy az, a ki a mathematikában akarja magát kiképezni, a polgári iskolában keresi az előképzettséget. Legyen több alkalom a többi anyag pontos elsajátítására. A mértan tanítása egészen célirányos, hacsak azt nem említjük föl, hogy a kúpszeletek tárgyalása inkább a IV. osztály anyagához tartozik, mint a 111. osztályéhoz. Azonban a mértan tanításánál emlékezzünk meg a mértani rajz tanításáról, különösen a mi a H.. III. és IV. osztály anyagát illeti. Felfogásom szerint az ábrázoló mértan tanítása a polgári
