Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1942

5 A második félévi módszeres értekezletet február hó 13-án tartottuk meg. Általános vonatkozású módszeres kérdések megbeszélése során az igazgató beszámolt az óralátogatásai során szerzett tapasztalatairól, a tanulók munka­füzeteire vonatkozó észrevételeiről és az iskolai írásbeli dolgozatok átvizs­gálása közben szerzett megfigyeléseiről. — Itt foglalkoztunk részletesen a tanmenetszerű munka biztosítására és fenntartására vonatkozó módszeres kérdésekkel, valamint a szaktárgyi, egésznapos és több napra terjedő kirán­dulások rendjének megállapításával. — Előadást tartott Molnár Margit tanár: «Egy mennyiségtűni óra a második osztályban» címmel. Az első félévi nevelői-tárgyú értekezletet december hó 18-án tartottuk meg. Ezt az értekezletet teljesen a nevelői cél megvalósításának szolgála­tába állítottuk. Az értekezleten hozott határozatok három előadáshoz fűződ­tek. Horváth Istvánná: «Hogyan nevelünk tanítási óra alatt?» címmel, Jászai József: «Hogyan és mennyiben nyilvánul meg a tanári tevékenység a tanuló iskolai életében?» címmel és Molnár Margit: «A tanári nevelő munka hatása a szülői otthonban» címmel tartottak előadást. A március hó 20-án tartott második félévi nevelői-tárgyú értekez­leten foglalkoztunk a polgári fiúiskolái óraszám és tanítási anyag csök­kentése tárgyában kiadott rendelet végrehajtásával. — Az értekezlet további tárgysorozatán ismét három előadás szerepelt. Veszély László igazgató: «/4 szülői értekezlet a nevelés szolgálatában», Jászai József: «A honvédelmi ismeretek tanításának célfa» és Érsek László: «A német nyelv polgári iskolai tanítása» címmel tartottak előadást. b) Vallás-erkölcsi és hazafias nevelés. Az iskola oktató munkáját szervesen kiegészítette a tanulók nevelése, a lelki- és jellembeli előkészítés munkája. A tanártestület arra törekedett, hogy a tanulók leikébe belegyökerez- tesse a vallásosságot. Iskolánknak jellegéből adódó feladata és kötelessége a vallásos érzület kimélyítése, tudatosítása. Különösen most, amikor nehéz történelmi időket élünk, kell fokozottabb mértékben ráirányítanunk az ifjúság figyelmét a cselekvő hit erejére s az Istenhez emelő vallásosság lélekmentő szerepére! Az élet tisztultabb légkörét kereső ember csak a hit világosságánál találja meg földi boldogulásának eszközeit. Róni kát. vallású tanulóink a rendszeres hitoktatási órákon kívül szent hitünk szellemének az egész iskolai anyagon keresztül történő kihang­súlyozása által is támasztékot kaptak vallásos érzületük elmélyítéséhez. A rendszeres hitoktatás biztosította vallási ismereteik szilárdságát és gon­doskodott arról, hogy a vallás szellemében tudják megítélni a maguk és embertársaik cselekedetét. — Vasár- és ünnepnapon közös szentmisén vettek részt tanáraik vezetése mellett a Szent Anna plébánia-templomban. Elvé­gezték tanáraik példaadása mellett a szokásos szentgyónásokat és szent­áldozásokat. Április hó 8., 9., 10-én háromnapos húsvéti szentgyakorlaton vettek részt. Az elmélkedéseket dr. Máhig János sümegi gimnáziumi hit­tanár tartotta. A katolikus tanulók többször belekapcsolódtak a pápai AC-szervezet munkájába. A hazafias érzés ápolására nagy gondot fordított a tanári testület. Nemcsak hazafias ünnepélyeinket állítottuk e cél szolgálatába, hanem a tan­órákon is gyakran utaltunk a magyar ifjúságnak hazánkkal szemben fennálló kötelességeire. A mindenen átcsengő hazafias érzület kiépítése érdekében felébresztettük tanulóink lelkében a magyar múlt iránti érdeklődést, nagy­jainak megbecsülését, nemzeti értékeink szeretetét s magyar fajunk erői-

Next

/
Oldalképek
Tartalom