Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1942
6 nek és életrevalóságának tudatos értékelését. Az iskolaépületben elhelyezett Országzászló mindennap figyelmeztette a tanulókat kötelességeik elvégzésére: a magyar ifjúság feladata megtartani és gyarapítani nemzeti értékeinket! c) Testnevelés. A tanulók szellemi foglalkoztatása mellett mindjobban előtérbe kerül a testnevelés jelentősége. A testnevelés célja: erős, kitartó* küzdőképes és ellenálló ifjúság kialakítása. Egészséges test lehet csak az ép lélek hordozója. A test és lélek harmóniája nemcsak kiegyensúlyozott ifjúra utal, hanem záloga az élet által megszabott feladatok sikeres elvégzésének is! A testnevelés céljait szolgálják a rendszeres testnevelési órákon kívül a sportköri- és leventefoglalkozások, intézeti és intézetek közötti versenyek és az elmúlt tanévben rendszeresített mindennapos félórás testnevelési foglalkoztatások. d) A magyar ipar pártolása. Országunk gazdasági kiegyensúlyozott- »ságának, szociális jólétének, önellátásunk sikeres voltának fontos feltétele, hogy hazánk ipara virágzó, életképes legyen. Minthogy a magyar ipar fejlettség és versenyképesség tekintetében semmivel sincs hátrább a külföldi nemzetek iparánál, minden magyar embernek hazafias kötelességet a magyar ipar pártolása, termékeinek megbecsülése és felkarolása. A tanulók figyelmét felhívtuk erre. Iskolai felszerelésük, tanszereik, füzeteik magyar gyártmányúak voltak. e) Tantárgyfelosztás. A gyakori tanárváltozások miatt a tanév folyamán többízben kellett készítenünk tantárgyfelosztást. Az óraadók alkalmazásában beállott személyi változások mindenkor új tantárgyfelosztás elkészítését tették szükségessé. A tanártestület mindenkori létszámának és az iskola népességi viszonyainak megfelelő tantárgyfelosztásainkat az Egyházmegyei Főtanfelügyelő hagyta jóvá. — A tanártestület szaki-aránya nem a legszerencsésebb. Ezért a hiányzó szakcsoportokat megfelelő képesítésű óraadó tanárok bevonásával pótoltuk. f) Tanításmenetek. Az előző tanévekben használt tanmeneteink érvénye az elmúlt tanévre is kiterjedt. Csupán egy-két tantárgyból kellett készítenünk új tanmenetet. Ezek jóváhagyás alatt állnak. — Teljes átdolgozásra várnak azoknak a tantárgyaknak tanításmenetei, melyeket az óraszámcsökkentő VKM-i rendelet érintett. g) A tanítási órák időtartama. A délutáni órákban folyó rendszeres oktatás miatt iskolánkban — az előző tanévek során rendszeresített és jól bevált — különleges órabeosztással, tanítottunk. A délelőtt folyó tanítást 13 óra 25 perckor fejeztük be s 13 óra 30 perckor kezdetét vette a délutáni osztályok oktatása. — A mindennapos félórás testnevelést mindkét időszakban a harmadik tanítási óra után iktattuk be az órarendbe. A testnevelést megelőző és követő órák időtartama 40 perc volt. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt ugyancsak 40 percesek voltak a délelőtti utolsó órák is. A délutáni osztályokban 45 perces tanórákat tartottunk. h) Szülői értekezletek. A tanév folyamán kétszer tartottunk szülői értekezletet. Az elsőt 1942. november hó 15-én, a másodikat 1943. március hó 21-én. Az első értekezlet osztályértekezlet volt, amelyen az osztály- főnökök szóltak a szülőkhöz. A második értekezlet előadói Veszély László igazgató («Az iskola feladata a fegyelmezés terén») és Jászai József tanár («A szülői ház feladata a fegyelmezés terén») voltak. Az értekezleteket hasznos eszmecserék követték. i) Hospitálások. A szaktanárok gyakran meglátogatták egymás óráit,
