Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1939

tási és nevelési céljairól. A december havi értekezlet előadója Párkányi J. Károly rajztanár volt, aki »Újabb törekvések érvényesítése a polgári iskolai rajzok tatásban« címmel tartott előadást. A január'havi értekezleten Horváth Istvánné Slezáfc Mária »Népünk jelleme a földrajztanítás tükrében« című értekezését ismertette. A február havi módszeres értekezletet a második szakbemutató tanítás előzte meg. Ezt Párkányi J. Károly tartotta a II. osztályban rajzból. Törekvéseit, kitűzött célját, módszerét és a hozzáfűződő tanítási-eszközöket az értekezleten ismertette. Veszély László: »A szakbemutató tanítás tanulságlai«

címmel iösszefoglalta a minta-óra tanulságait. Bihari Artur az iskolában rendszeresített helyesírási-verseny újabb szempontjaira utalt; Jászai József »Az iskola és kedélynevelés« összekapcsolásának fontosságát emelte ki. A március havi rendes értekezlet előadója Párkányi J. Károly rajztanár volt. A gyermekrajzok értékelésének és elbírálásának módjára mutatott reá. Megállapításait szemléltető rajzokhoz fűzte. Az április havi értekezlet előtt tartottuk meg a harmadik szakbemutató tanítást földrajzból, a II. osztályban. Ehhez fűzte hozzá Horváth Istvánné Slezák Mária módszeres előadását »Szakbemutató tanítás a II. osztályos földrajzból« címmel. Ezen az értekezleten dolgozta fel a tanár- testület az új polgári iskolai Rendtartást abból a szempontból, hogy milyen változások történlek a régi Rendtartási Szabályzathoz viszonyítva.

b.) A ianárlcstülel munkája a tanítás és nevelés érdekében. Az

új ismeretek szerzésében legfontosabb tényező a tanuló önmunkássága. Csak azok az ismeretek válnak tartóssá, sokoldalúvá és értékessé, amelyekhez önmagunk erőkifejtése árán jutunk. Az egy mi tapasztalás, az élmények és átélések ismeretszerző ereje többet ér minden előadásnál és szavakon nyugvó közlő eljárásnál. Ezért becsüljük sokra a cselekvő iskola módszereit s ezért igyekszünk cselekedtelő oktatást végezni minden osztály minden tantárgyában. Felszerelésünk, szertáraink ^hiányosságai és nem utolsó sorban szűk elhelyezésünk akadályai a munkaiskola teljes értékű megvalósításának, de a tanártestület nagy leleményességgel hidalja át ezeket a nehézségeket. Tanításunk lelke a külső és belső szemléltetéshez fűződő személyes,átélés vagy közvetlen tapasztalat.

A munka-iskola nemcsak oktat, hanem nevel is. A kettő kiegészíti egymást. Minden tanóra és a tanórák minden perce a nevelés szolgálatában áll. A szaktárgyak nevelői hatásának kimélyítése mellett tudatos és tervszerű nevelői eljárások biztosítják az ifjúság jellembeli erősödését. Hazánknak nem tudósokra van szüksége, hall