Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1938

11

osztályban» cím alatt az irodalomtörténet tanításával kapcsolatos problémákhoz fűzött egyéni megfigyelésből adódó észrevételeket.

b) A tanártestület munkája a tanítás és nevelés érdekében.

Iskolánknál munkáltató-oktatás folyik. Bár a tökéletes munkaiskola megvalósítása sok külső akadályba ütközik, a tanártestület mindent elkövetett annak érdekében, hogy az ismeretszerzésbe a tanulókat belevonja. Amikor tehetté, szívesen használta a külső- és belső szemléltetés eszközeit; gyakran létesített kapcsolatot a már megszerzett ismeretekkel és bőséges gyakorlati alátámasztást nyújtott az elméleti-vonatkozású ismeretek tartós bevésése céljából. Eljárásainkban az az elgondolás vezetett, hogy tartóssá csak az önmunkásság által szerzett ismeretek válhatnak; mint ahogy minden maradandó benyomást meg kell előznie a személyes átélésnek. Az önmunkásság állandó ébrentartásával nemcsak oktatói-eljárásainkat tettük korszerűvé és eredményessé, hanem ráeszméltettük a tanulókat arra is, hogy csak a becsületesen és kitartó szorgalommal végzett munka vezethet eredményhez. A tanulónak már az iskola padjaiban meg kell tanulnia, hogy az élet örökös aktivitás: a magunk erőinek a közösség szolgálatába való önzetlen beállítása nagy emberi céljaink elérésének érdekében.

Igv kapcsolódik bele az iskola — oktató munkája mellett — a tanuló jellemképzésébe, emberformálásába. A polgári iskola egy pillanatra sem feledkezhet meg arról, hogy nemzetnevelő munkát kell végeznie! Sok tanuló a polgári iskola elvégzése után befejezi tanulmányait és kilép az élet porondjára. Ottani szereplése nagyban függ attól, hogy az iskola miképpen készítette elő jövendő hivatására; be tudta-e fejezni jellem- képző munkáját, vagy félbemaradt, jellemileg ingadozó embereket bocsáj- tott ki padjai közül? A tanártestület átérezte a kérdés fontosságát s ezért az oktatói munka mellett igen nagy súlyt helyezett a nevelésre is. A szaktanárok minden kínálkozó lehetőséget felhasználtak a nevelői hatások kiaknázására nemcsak a személyes példaadáson keresztül, hanem az egyes szaktárgyak jellemképző erejének kihangsúlyozása által is.

c) Vallásos nevelés. Iskolánk feladatai közé tartozik a vallásos érzület elmélyítése, a hitnek a tanulók szívébe való belegyökereztetése. Ennek elérése érdekében nagy gondot fordítottunk a vallásos szellemben való nevelésre. Róm. kát. vallásu tanulóink az iskolában folyó rendszeres hitoktatáson kívül sokoldalú támasztékot kaptak a vallás törvényeinek a mindennapi életben történő alkalmazásához. Vasár- és ünnepnapon közös szentmisén vettek részt; elvégezték rendszeresen szentgyónásaikat és szentáldozásaikat; a húsvéti ünnepek előtt háromnapos lelkigyakorlatot tartottak, rendszeresen jártak a vallásos áhítatot elmélyítő Testőrgárda heti üléseire. Szeptember és május hónapokban a Szent Anna templomban reggeli szentmisére mentek, ahol a felsőbb osztályok tanulói énekükkel is közreműködtek. Következetesen ellenőriztük a vidékről bejáró tanulókat abból a szempontból, hogy