Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1932

I. Pápa város és a kultúra.

Ha visszatekintünk hazánknak évszázadok ködébe vesző történetére, — Pápa város nemcsak a tanulóifjúságnak volt mindenkor hűséges és minden áldozatokat meghozó nevelője és gyámolítója, — hanem egyszersmind hazánknak olyan szellemi gócpontja volt, melynek fénye minden időkben messze világított.

Nemcsak a két vezérlő csillag: Petőfi és Jókai nevének messze sugárzó fénye jelölte itt a kultúra fejlődését és eredményét, de főiiskolái is mindenkor védelmezői, felkarolói voltak a legmodernebb kultúrának és sikerrel folytatták messze kiható működésüket. Azonban a hazánkat ért súlyos csapások és megpróbáltatások hatását Pápa és környéke is átszenvedte. A mohácsi évek után összeomoltak a magyar művelődésnek Mátyás által megalapozott gyönyörű alkotásai. Történelmi feljegyzések szólnak arról, hogy ebben az időben a magyarság rettenetesen megnyomoríttatott és Pápa városának környékét is teljesen feldúlták és az elnéptelenedett. A csekély anyagi értékek, melyek megmaradtak, a német császár spanyol zsoldosainak prédáivá lettek. De »amit elvesztett a kard, azt a szellem és tudás fegyvereivel« igyekeztek az ősök visszaszerezni. A nemzet elpusztíthatatlan ősereje a mohácsi időkben is életre kelt és úttörő és maghintő munkát végzett.

A magyar kultúrának és haladásnak ősi patinája ragyog eáen a városon.

Ezekben a sanyargatott időkben is Pápán a felekezetek vállvetve fogtak össze és serényen dolgoztak, úgy a reformátusok, mint a szerzetesek és apácák, magyar nyelvű kódexeket szerkesztettek, hogy a magyar művelődésnek új utakat nyissanak. És az így felsarjadt új magyar vetés dús kalászba szökkent. A református magas főiskolát az isteni Gondviselés abblan a kegy életűben is részesítette, hogy lángeszű férfiak, mint Petőfi, Jókai és mások is_, akik később világhírre tettek szert, itt kezdték meg tanulmányaikat, itten kapták az első indításokat és tehetségük itt bontotta ki szirmait.

A pápai főiskola már régtől fogva olvasó-kört alapított önképzés céljából, amelyben az ifjak az akkori irodalom részint legjelesebb termékeit bírálták meg, részint pedig saját novelláikat, értekezéseiket, költeményeiket olvasták fel.

1