Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1898
1? fehér angyala szelíd szárnyával simogatta, egyengette a nemzet és fejedelme között a közeledés göröngyös útját s borította rá nem a feledés, mert ő jól ismerte a magyar szivet, hanem a bocsánat fátyolét. 8 a fátyollal betakart utón vezette a királyt egy szent, egy áldott kéz a magyar nemzet felé, hogy a két kar azon a harmadikon pihenve, nyújthasson egymásnak békejobbot. Tgy nyújtott segédkezet a haza bölcsének a szív böl- csesége, egy nemzet és egy király kibékitésére. Hogy mennyire óhajtotta a nemzettel való kibékülést, megmérhetjük e mondásából, melyet az 1866-iki nehéz időben mondott Andrássynknak : Ha Olaszországban rosszul mennek a császár dolgai, az nekem nagyon fáj, de ha Magyarországon mennek a dolgai rosszul, az engem megöl. Es eljött a várva várt idő nemzetre és az ő véd- angyalára, nem mentek rosszul a magyaroknál annak dolgai, a ki őt megértette s lett a magyaroknak koronás királya és királynéja. Az l8(>7-ik év junius 8-ika arany betűvel van történetünk lapjaira festve, mert e napon nyert a nemzet édes anyát és alkotmányos királyt, kit a jó Isten minél hosszabb ideig tartson meg nekünk. A királynénál csak a nemzet volt akkor boldogabb, midőn a nála járó küldöttségnek, ki őt a koronázásra meghívta, tiszta magyaros kiejtéssel felelte: ürömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, mely saját forró óhajtásommal találkozik és áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos perczet megérnem engedte. S hogy e szavai nem üres szóvirágok voltak, megmutatta az az átszellemült tekintet s boldogságtól sugárzó arcz, mely oly felejthetetlen széppé tette őt a koronázás alatt. 2
