Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1877

I.

A szülőknek leányaik nevelés-oktatásügye érdekében.

Napjainkban alig merülhet fel fonlosb kérdés, mint a nőnevelés ügyéé. Úgyszólván általán elfogadott szólásmód, hogy a nők vezetik s intézik sorsunkat. Bármilyenek legyenek valamely nép szokásai és törvényei, az erkölcsöket a nők alkotják. Szabad vagy alárendelt állapotban ők uralkodnak, mert hatalmokban tartják szenvedélyeinket. A költők, kevés kivétellel, mint olyanokat énekelték meg a nőket, kiktől boldogságunk függ, s kik a társadalomnak napjait képezik, amelytől virít, de hervad is az élet rózsája. Es habár, százezer esztendő óla bizonyság bizonyságra halmozódva, látjuk, bogy ők valóban a gyöngébb nemet képezik; babár,—azon tapasztalás mellé, miszerint legtöbb esetben testi erőkben sem bírnak sokat, — azon meggyőződés is fűződik, hogy szellemi tekintetben is elmaradnak: még sem karoljuk fel kellőkép nevelési sorsát életünk, jólétünk, és boldogságunk ezen tényezőinek, igazgatóinak. Pedig vessünk csak egy tekintetet a földgömbre és hasonlítsuk ösz- szc kelet lakóit nyugatéival s bizonyára azon meggyőzőid