Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
5 polyba, de az udvar még azt sem engedte meg, hogy édesanyjától elbúcsúzhasson, akit nem is látott többé. Milyen fájdalom lehetett ez az ifjú Rákóczi gyöngéden érző lelkének. Júlia nővére Aspremont-Reckheim Gobert gróf császári tábornagyhoz ment nőül; ekkor az Aspremont család kieszközölte Lipóttól Rákóczi nagy- korúsítását 1692-ben. Majd üzent az élet és Eleonóra császárné rokonát, Magdolna hessen- darmstadti hercegnőt rózsaláncok fűzték Rákóczi szívéhez. Jegyet váltottak és boldogan kovácsolták az aranypántot a jövő új frigyszekrényéhez, de az udvar meg akarta gátolni ezt a házasságot, azért Lipót Olaszországba küldte, hogy ott tapasztalatokat szerezzen. Éppen Rómában időzött, midőn a bécsi udvartól jegyesének halála hírét kapta. 1694 elején visszatért Bécsbe, innen Magyarországba és elfoglalta Sárosmegye főispáni székét. Azután császári engedéllyel a rajnai hadsereghez ment, de ez csak ürügy volt arra, hogy Aspremont tanácsára, az udvari fondorlat megkerülésével eljegyezze Sarolta Amáliát, a hessen-rheinfelsi uralkodó gróf leányát, kit 1694 szeptember 25-én Kölnben oltárhoz vezetett. E házasság köztudomásra jutása kiderítette azt is, hogy Magdolna hercegnő halála hírét, — aki szemrehányó levelet írt neki, — a bécsi udvar koholta, amely viszont Magdolnát ámította azzal, hogy Rákóczi Olaszországban szerencsétlenül járt. Lipót haragra gerjedt a titkon előkészített házasság miatt, s mikor Rákóczi visszatért Bécsbe, szobafogságra ítélte, melyből csak nagy közbenjárásra szabadult, hogy ifjú nejével magyarországi birtokaira vonulhasson. Azt hitte, hogy kiválóan szép nejében minden eddigi szenvedéséért kárpótlást kapott, de csalódott, mert házasélete nem volt boldog. A fejedelemasszony számára férjének fennkölt gondolkodása, magyar lelke, a magyar szabadságeszme mindvégig idegen fogalmak maradtak. Feleségével a felkelés 8 éve alatt csak egyszer találkozik rövid időre és a száműzetés hosszú éveiben sem volt vele. Elsőszülött fia, Lipót György 4 éves korában meghalt. A jó Isten még két fiúval ajándékozta meg, Józseffel és Györggyel; a felkelés 3. évében született egyetlen kis leánya, Sarolta, meghalt, még mielőtt láthatta és atyai hívére ölelhette volna. Rákóczit itthon is bécsi kémek vették körül, akik minden szavát, minden mozdulatát figyelték, azért járt német viseletben és visszavonult a politikától. Pedig a Rákócziak, Zrínyiek, Báthoryak és Frangepánok vére nem vált vízzé benne, II. Rákóczi Ferenc izig-vérig magyar az idegen köntös alatt is, mint ezt maga vallja. Bercsényinek nem nagy fáradságába került megismertetni vele a haza siralmas állapotát, s előkészíteni a minden szépért, jóért, igazságért és ideálokért lelkesülő fiatal föurat arra a feladatra, melyet a Gondviselés neki szánt. Terveit még nem ismerte Párizs, de az odacímzett leveleket már olvasta,
