Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
4 Atyja végrendeletében gyermekeit, a négyéves Júliát és a kis Ferencet, Lipót császár különös pártfogásába ajánlotta és csak nehezen lehetett kieszközölni, hogy Lipót főgyámsági jogának fenntartása mellett édesanyjuk, Zrínyi Ilona, legyen a gyámjuk. így vált lehetővé, hogy Rákóczi Ferenc zsenge korában, — mikor legerősebbek a benyomások, — magyar környezetben, férfias lelkű anyja vezetésével nevelődhessék. 1680-ban meghalt nagyanyja, a vallásos Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona 1682-ben férjhez ment az evangélikus Thököly Imréhez, aki nem avatkozott Rákóczi neveltetésébe, s így tovább is buzgó katolikusnak nevelték. Mikor Thököly 1683-ban a Bécs ostromára vonuló török hadakhoz csatlakozott, személyes tekintélyének növelésére a hét éves Rákóczit magával vitte a táborba a pozsonymegyei Cseklészig, hol a törököknek a bécsi vereség után való visszavonulásakor a kis Rákóczi élete halálos veszedelemben forgott... Mikor Zrínyi Ilona Thököly felkelésében Munkács várát Caraffa és Caprara tábornokok ostromai ellen hősileg és kitartóan védelmezte, a 12 éves Rákóczi a golyózápor dacára ott járt a bástyákon és lelkesítette a vitéz védőket. A vár elfoglalása után 1688-ban a Rákóczi gyermekeket anyjukkal együtt Bécsbe vitték. Zrínyi Ilonát őrizet alá vették. Lipót mint főgyám a gyermekek neveltetését Kollonicsra bízta azon utasítással, hogy Júliából apácát, Fe- rencböl szerzetest neveljenek, hogy azután óriási vagyonukat az udvar lefoglalhassa. Lipót utasítására Rákóczit Neuhausban nem mint fejedelmi sarjadékot, hanem csak mint grófot írták be. Miután nevelőjét, Badanyit is eltávolították mellőle, csak tanáraival érintkezhetett, kik fejlett értelmi képességéért, szorgalmáért és méltóságos magatartásáért csakhamar megszerették és nagyrabecsülték. A jezsuiták vezetése Isten különös kegyelme Rákóczi számára. Mint idegenek idegen szellemben nevelték s a magyar diák magyar szellemét, nemzeti érzéseit nem értették meg, de a vallásosság kimélyítésével, azzal a bensőséges, Istennel egyesült és Isten szent akaratán megnyugvó lelki élettel, amelybe ők vezették be a serdülő Rákóczit, szárnyakat adtak neki, melyekkel úgy a dúsgazdagság földhöz kötő csábításaiban, valamint a szenvedések, megaláztatások és a szegénység nehéz óráiban is a magasba tudott emelkedni. Mert nem az boldogítja az embert, amije van, nyomorúlttá sem az teszi, amije nincs; minden szenvedést, még a halált is örömmel viseli el az ember, ha szíve a megfelelő lelki állapotban van, ha Istennel egyesülve az örökkévalóság jegyében él. A jezsuiták oltották leikébe azt a nagy kötelességtudást és felelősségérzetet, mely egész életén át oly szépen jellemezte. 1690-ben a prágai egyetemre ment, hol szenvedéllyel foglalkozott a ter- mészettani, matematikai, építészeti és hadtudományi munkák tanulmányozásával. 1692-ben Thököly a zernyesti csatában elfogott Heister tábornokért cserében kiváltotta Zrínyi Ilonát. Rákóczit is magával akarta vinni Konstantiná-
