Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1936
— 29 nem lépett fel. A téli hónapokban sok volt a hurutos szembántalom. Ennek oka a huzatos lépcsőház. III. Az intézet működése. 1. Nevelés. „A lélek tisztasága acélos erőnek és egészséges életörömnek forrása.“ Eme forrás bőségét és tisztaságát kívántuk megőrizni mindazokkal az intézkedésekkel, amelyek az intézeti élet kereteit tágabbá, tartalmát pedig derültté és vonzóvá teszik. Ennek megfelelően mélyítettük a vallásos nevelést, irányítottuk a testi nevelést, erősítettük a hazafias nevelést, vezettük a szakszerű nevelést és szélesbítettük az esztétikai nevelést. Ebben a felelősségteljes munkában nemcsak az alkaloinszerüséget használtuk ki, hanem a szükebb környezetet úgy rendeztük be, hogy onnan állandó nevelő hatások sugározzanak ki. A tantermek és dolgozószobák díszítésével, a virágkultusz ápolásával a nyerseséget és ridegséget tompítottuk, vallásos és hazafias képek elhelyezésével az imádságos lelket tápláltuk, a reggeli tornagyakorlatokkal az elernyedt testet frissítettük fel. Őszinte érdeklődéssel igyekeztünk megismerni a növendékek anyagi helyzetét, a szülők életkörülményeit részben körlevelek, részben pedig a többszöri beszélgetés utján. Ennek a gondolatnak a szolgálatában állottak a növendékek szüleivel tartott szülői értekezletek (2), a zártkörű házi ünnepségek és a közvetlen társalgások. A társadalmi nevelésre is volt gondunk. A felsőbbéves növendékeket szívesen vezettük a társadalmi egyesületek, valamint az iskolák ünnepségeire és örömest vállaltunk külső szerepléseket. Ezek az alkalmak az ifjúság fegyelmezettségét szabályozzák és a jó megjelenés iránti érzéket fejlesztik. Sajnos, a sok megkötöttség miatt a kívánatos mértékben nem gondoskodhattunk a nevelés eme követelményének teljesítéséről. 2. Tanítás. A sokoldalú érdeklődés fölkeltése volt jelszavunk a szakszerű nevelésben. Ennek az elérésére törekedtünk a tantárgyfelosztásban, az órarend összeállításában és az egyes tanítási órák módszeres felépítésében. A tanári testület igen sokat foglalkozott azzal a kérdéssel, miként lehetne a tankönyvszerűséget a pedagógiának újabb szempontjai szerint felfrissíteni. A havi értekezletek mindegyike érintette ezt a problémát, a két módszeres értekezlet pedig (hivatásnevelés és tanítóképzés szolgálatában, a magyar nyelv és irodalom tanításának újabb iránya) megállapította a módozatokat, amelyeket követni érdemes. Fötörekvésünk volt, hogy minél erősebb közösséget teremtsünk a növendékekkel. A sok szorgalmi munka igazolja ennek a tervnek az életrevalóságát. Nagy szolgálatot tett az önképzőkör is. A munkaterületnek eme
