Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1933
4 Célunk: a leendő tanítót bevezetni a nevelő-tanítás munkakörébe azzal, hogy 1. figyelmét tudatosan ráirányítjuk a tanító munkájára, 2. hogy gondolkodtassuk őt, kapcsolatot teremtve az elmélet és a gyakorlat között, 3. hogy az elmélet számára támpontokat kapjunk egyes esetekhez, amelyek az elmélet kiinduló pontját képezzék és 4. hogy tevőlegesen is résztvegyenek a nevelőtanítási gyakorlatban, amennyiben ezt elméleti tudásuk megengedi. Idetartoznak a következő teendők: a) A tanítás, nevelés tárgyi tényezőinek, — alanyi tényezőinek (növendék, tanító) maga a tanításinevelési eljárásnak megfigyelése. b) A tapasztalatok felhasználása fejtegetések utján az ok és okozati összefüggés kiemelésével. c) A növendékek igénybevétele a tanítói-nevelői munka végrehajtásában. d) Önálló alkalomszerüleg megfigyelt tények, eljárások. Ezen elméleti alapon megindulva, mely kérdések merülnek fel? 1. Hány hospitálásra számíthatunk ? Rendelkezésre áll 30 hét. Tárgyalható tehát 30 kérdés osztályonkint. Hetenkint 6 növendék hospitál. 30-as létszámot véve alapul: 5 hetenkinti turnusokban kerülnek a gyak.-iskolába. Egy-egy növendék ötször-hatszor hospitál évenkint. Rögtön szembetűnik, hogy ha az egyes eredményeket nem kapcsoljuk: '/o-od résznyi töredéket kap egy-egy növendék a nevelő tanítás egyévi gyakorlati példáiból. Tehát: 2. A tapasztalatokat az egésszé való kapcsolás érdekéből minden esetben számba kell venni. Hogyan? Úgy, hogy a 111. oszt. lélektani óráiból juttassunk esetről-esetre J/2 órányi időt, hogy az általunk legjobbnak talált jegyzetrészt felolvassa a szerző. (Ez jutalom is, serkentés is.) Kiegészíti azt a tanár megfelelő irányító fejtegetéseivel. Igen nagy szolgálatot tenne ez ügyben az e célra lefoglalható külön óra. A IV. osztályban a tanítási gyakorlatok óráiból könnyen lefoglalható e célra akár heti 2 félóra is, a megbeszélést órákból, bár jobb volna e célra itt is külön órát lefoglalni. Az V. osztályban az u. n. nevelés-gyakorlati órák más célok mellett e célra különösképpen felhasználhatók. 3. Az esetről-esetre kiadott tételek úgy csoportosítandók, hogy lehetőleg szemléletül is felhasználhatók legyenek az elméleti órákon, hogy így tanításunk induktiv legyen. Más esetben keres a növendék példát, vonatkozást a hallott elméletre. (A lehetőség szerint.) Például a gyermektanulmányhoz. 4. Miután az elmélet a gyakorlattal párhuzamosan halad, kialakul bizonyos fokozatosság, — lassú bevezetés a teljes nevelési-tanítási munkába.
