Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1932
5 helyes ítéletalkotás módjai: az analízis, a szintézis, abstractio, a determi- natio, az inductio és a deductio. Mindezek logikai műveletek. Amikor a Tantervűnk a tudatos gondolkodásra való nevelést hangsúlyozza, kifelejtődött valami és ez az: hogy ne csak a logika tanítása keretében érvényesüljenek a logika törvényei, hanem minden más tárgy tanításánál is, annyival inkább, mert szakiskolai jellegénél fogva a tanítóképző nemcsak gondolkodni, hanem gondolkodtatni is akar tanítani. A tárgyak csoportjában a fogalomítéletalkotás és következtetés szempontjából első helyen áll a matematika. A nyelvtan definitióival, elhatárolásaival egy logikusan felépített rendszer, akár inductive, akár deductive haladjunk. A természettan és természetrajz nem nélkülözheti az inductiót, amiért is Ziller a Herbart-féle fokozatokat »természetes módszernek« nevezte. A földrajz — amennyiben nem tisztán leíró földrajz — következtetéseken épül. A történelemből kihámozható tanulságok — logikai következtetések. Az egészségtan és gazdaságtan-alkalmazott kémiai elvonások. A neveléstanról már említettük, hogy normák alkalmazása. A neveléstörténet: okfejtés, hatások, ellenhatások, következmények egymásutánja. Legkevésbbé mutatható ki logikai okfejtés a művészeti tárgyak és ügyességek tanítása keretében. Amikor pedig a Tanterv az alaki képzés fontosságát is hangsúlyozza1, bizonyára az értelem kiművelésére, a gondolkodás fejlesztésére is céloz. A szorosabb értelemben vett neveléstan is logikai építmény. A nevelés céljából kiindulva: a nevelés tényezői, eszközei és módjainak fejtegetésében nyilvánvalóan logikai elemek jutnak érvényre. Gondoljunk csak a természetes reactiókra, a jutalmazásra, a büntetésre! A tanítástan is logikai felépítésekkel dolgozik. Pl. a módszeres egység, a tanítás menete, lényegében mind logikai művelet. így voltaképpen tudatos, szakirányú nevelői, tanítói eljárás logikai felépítés nélkül nem is lehetséges. Ismeretközlés és utána számonkérés — nem tanítás. Közbe kell iktatni a fejtegetést, a boncolást és ez alapon a szemléltetés, elemzés, összerakás rendszerbefoglalás a logikus menet. Akár ragaszkodik valaki mereven Herbart fokozataihoz, akár csak: bevezetést, tárgyalást, befejezést ismer — eljárásában mindenképpen alkalmaznia kell a logika törvényeit, ha nem akarja azt, hogy falrahányt borsói módjára a nyújtott ismeret leperegjen. Amikor módjával — a kérdve-kifejtést használjuk, logikus gondolkodásra akarjuk szoktatni a növendékeket, hisz a rávezetés logikai művelet, az lapperoeptio is az. , Tudjuk, hogy minden tanítás két részből áll: szemléltetésből és fogalomalkotásból. Ez is logika. Jó magam sohsem elégszem meg azzal, hogy a növendék elmondjon egy paragrafust, megkivánom, hogy »szedje ujjaira«
