Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902
14 Az országos kormányzat és a belügyi közigazgatás némely ágai, (állami számvevőszék, közig, biróság, anyakönyv, gyámság, közegészségügy, rendőrség, cselédrendtartás, gyülekezési jog, sajtó-ügy), a gazdasági közigazgatás, továbbá a mayám- és büntetőjogi ismeretek részben vagy egészben újabbkori intézmények lévén, ismertetésük a történelmi tanítással annyiban kapcsolandó össze, ameny- nyiben ezek mint nemzeti és kulturális küzdelmeink kész eredményei, ért gyümölcsei, a történelemmel ok- és okozati vonatkozásban vannak. Legcélszerűbb tehát ezeket akkor tárgyalni, amikor a történelmi oktatást már teljesen befejeztük. * Ezzel értekezésem végére jutottam. Oktatásügyi próbáinknak, vitáinknak és összes törekvéseinknek nem csekély, sőt bátran kimondhatjuk, legbocsesebb vívmánya az honvédelem módját is. E szerint első sorban a királyi, tiszti (Így nevezték az országos főméltóságok bandériumait) és városi bandériumok ülnek fel. Nagyobb veszély esetén felülnek a megtámadott részek főpapi és főnemesi bandériumai a megfelelő portálisokkal. Általános fölkelés esetén hadba szállnak az összes fő- és köznemesek is, fejenkint. ii fölkelési (mozgósítási) rendszer inkább csak a védelmet farija szem előtt. (Defensiv természetű.) Zsigmond a haderőt tüzérséggel is ellátja. Mátyás állandó (zsoldos) hadsereget szervez (a fekete sereget, mely 30—40.000 gyalogosból és 8000 lovasból áll) s ennek növelésére megfelelő összeg ellenében fölmenti a nemességet honvédelmi kötelezettsége alól. Ennek káros következményét tapasztaljuk a fekete sereg felbomlása után, Mohácsnál és az egész török hódoltság alatt. A fekete sereget a zsoldos hadsereg váltotta fel. Ilyenek a királyi (jobbára külföldi) zsoldosok, akik gyakran árulták el a nemzetet és ilyenek a belföldi hajdúk, akik, ha szerződősök lejárt, vagy nem kapták zsoldjukat, a védelmezett ország fosztogatásából éltek. A tiszti, főpapi bandériumok tönkre jutottak, a kettéválás, vagy meghódolás következtében. De megvan a nemesi fölkelés, bár régi erejéből már ez is igen sokat vesztett. Megvannak a városok bandériumai is, de a városok nem bírván a védelemmel járó költségeket, követték a magánvártulajdonosok példáját és falaik közé királyi zsoldosokat fogadtak. A honvédelem különben most is defenzív (védelmi) természetű, a főwrak és városok váraikkal egyetemben a megtámadott országrészt is védelmezik. III. Károly szervezi az állandó katonaságot, kifejlesztvén azt a portális katonaságból. Áz ujoncozás ez új hadsereg számára toborzás útján történt, mert a rendes összeírás abban a korban ismeretlen. Aki katonának állt, az örökké ott maradt. így a toborzás hova-tovább katonafogdosássá fajult. 1832-től 8 évi a szolgálati idő. 1848-ban megszületik a magyar honvédség, mely csodákat művel. Az elnyomatás alatt az elöbbeni rendszer lép életbe, 1868-tól kezdve általános hadkötelezettség van, sorozással. A pénzügy és adózás fejlődése. Őseinknél kezdetben a forgalom eszköze a termény. Terményekben fizették őseink az adót és a bírságot. Szt. István a nyugati intézményekkel meghonosítja a pénzt, (pense, fertő, dénár, ezüstös aranymárka), melynek értéke azonban gyakran változik. I. Bélát a krónikás megdicséri, mert alatta csak egyszer változik a pénzláb. Az adókat a vármegyei tisztviselők szedik be pénzben, de van terményadó is : a papi tized. 1. Béla a görög pénzt honosítja meg (bizánci arany = 30 dénár). Királyainknak óriási jövedelműk van. III. Bélának, házassága alkalmából a francia udvarhoz küldött kimutatása szerint, 160.000 márka évi jövedelme volt. (Egy márka = 48 kor., a pénz értéke pedig abban az időben 10-szer annyi volt, mint most), II. Endre idejében a rósz gazdálkodás, az igazságtalan pénzügyi közigazgatás (kamara
