Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902
12 ilyenről mégis az 1222-iki alkotmányozó országgyűlésig alig lehet szó. Ettől kezdve az országgyűlés a nemesi nemzetnek joga, melyről soha le nem mond. Az Anjouk alatt végleg kifejlődnek a rendi osztályok; a főpapság, a főnemesség és köznemesség: a szent korona tagjai, a törvényhozás tényezői. Hozzájok járul Zsigmond óta, mint negyedik rend, a városi polgárság, de csak követjei utján (testületi jog). A Jagellók alatt az országgyűlés végleg ketté vállik: külön tanácskozik a fő- és külön a köznemesség. (Báthori- és Verbőczi- párt.) A török hódoltság ideje óta a köznemesség csak megyénkint választott követjei által vesz részt az országgyűlésen. Ez a két utóbbi gyakorlat jogi alapot nyer az 1608-iki koronázás utáni I. cikkelyben, melynek határozata értelmében az országgyűlés végleg felső- és alsó- táblára oszlik, s mely cikkely meghatározza azt is, hogy kik a felső és kik az alsó tábla tagjai. (Felsőtábla: érsekek, megyés püspökök, független prépostok, a Paulinus szerzet feje, az ország zászlósai, a főispánok, született grófok és bárók. Alsótábla: a vármegyék, sz. kir. városok (csak 8 város) és a káptalanok küldöttei, a kir. tábla tagjai és a meg nem jelenő mágnások küldöttei. E követek utasítások szerint járnak el az országgyűlésen.) III. Károly óta rendszeressé válnak az u. n. : kerületi gyűlések, (4, majd 2) melyeken az összegyűlt nemesség meghányja a tárgyalandó ügyeket. Ezen gyűlések később oly nevezetesekké váltak, hogy az országgyűlésen már csak kijelentették a kerületi gyűlések végzéseit. Az alsó tábla az ő végzéseit üzenet alakjában tudatja a felső táblával, ez hasonlóan üzenettel adja tudtára az alsó táblának az esetleges módosításokat. Hozzájárulás esetén fölirat alakjában közölték a végzéseket a királylyal. Ezen állapotok állottak fönn egészen 1848-ig, amidőn a rendiség megdőltével az ezen szervezeten nyugvó országgyűlés is, természetszerűen népképviseletivé alakult át. Fejtse ki a tanár a királyság, rendi osztályok és az országgyűlésnek a fentebb vázlatosan előadott fejlődését körülményesen és fűzze a nemzeti jogok érdekében vívott több százados küzdelmeink történetéhez a magyar állam sarkalatos (alap-) törvényeiről, a királyi hatalom alkotmányos gyakorlásának kellékeiről, a végrehajtó hatalomról, a független felelős minisztériumról s annak szervezetéről, továbbá az országgyűlés két házáról, a választójogról és szenvedő választóképességről, a választók állandó névjegyzékéről, a választási eljárásról, az országgyűlés megalakulásáról és a mentelmi jogról szóló alkotmányiam ismereteket. Vili. Az 1867-iki kiegyezés Magyarország alkotmányának legújabb alapköve. Az 1848-iki törvényekkel együtt alkotja azon kettős oszlopot, amelyen a jelenlegi Magyarország épül. A közjogi alkotásoknak és egyéb törvényeknek egész tömege fűződik az 1867-iki kiegyezéshez és az ezt követő időszakhoz. Közülök leginkább kimagaslik az Ausztriával való közjogi viszonyunknak rendezése. Itt kell tehát tárgyalnunk a közös ügyekről, a közös kormányról és a delegációkról szóló JS67-Í 12. t.-cík- ket. Hasonlóan itt tárgyalandók, még pedig a Horvátországgal való
