Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902

9

megmaradt egészen III. Károlyi", amikor (1772—3) gyökeres változáson ment át. III. Károly igazságszolgáltatása már a közigazgatástól való némi különválást mutat (kerületi táblák). A királyt az a felvilágosodott elv vezeli, hogy az igazság kiszolgáltatása jogilag képzett egyénekre bizassék. Nagyobb uradalmakban a szegény jobbágy fölött ám ennek dacára az uriszék itél, melynek bírája: a földesúr v. helyettese, ki a megyei szolgabiró, esküdt és ügyész jelenlétében tárgyalt és Ítélt jobbágyai ügyében. (Mária Terézia megengedi, hogy a jobbágy az uriszéktől a megyei törvényszékhez felebbezhesse ügyét, ahol a megyei ügyész őt, urával szemben védelmezi. Urbárium.) Kisebb uradalmak és egyes nemesek jobbágyai a megyei törvényszék alá tartoztak. A megyei és városi törvényszékek, mint elsőfokú bíróságok ítélkeztek. Illetékességük körébe tartoztak a sommás perek 1200 frtig, továbbá a kártérítési, örökösödési, zálog, hatalmaskodási és rágalmazási perek. Elnökeik a megyében az alispán, a városban a polgármester. Biráik: a megyei választolt táblabirák. E mellett bíráskodtak az alispán, a szolga- birák és az esküdtek is az illetékességük alá tartozó ügyekben. Mint elsőfokú felebbezési bíróságok működtek a kerületi táblák. Négy kerületi tábla volt (Debrecenben, Eperjesen, Nagyszombaton és Kőszegen) felállítva, melyekhez a Zágrábban működő báni tábla csatlakozott. A tábláknak az elnökön kívül négy birájuk volt. Másodfolya- modású törvényszék volt a királyi tábla, mely a középpontban működött. ítél, mint másodfokú bíróság a nemesek adományozási és bűnügyi pereiben. Elnöke a kir. személynök, ki egyúttal az országgyűlés alsótáblájának is elnöke. Bírái, két főpapot és két főnemest kivéve, köznemesek. ítéletétől a hétszemélyes táblához lehetett fclcb- bezni. A hétszemélyes tábla volt a legfelsőbb felebbezési fórum. Elnöke a nádor, kinek helyettese az országbíró. Bírái; főpapok, fő- és köznemesek s e bíráknak száma 7-ről 15-re emelkedett. E két utóbbi törvényszék együtt alkotja a kir. kúriát, melynek eredete Szt. Istvánig vihető vissza.

Az igazságszolgáltatásnak e vázlatosan feltüntetett menetén eljutunk jelenlegi igazságszolgáltatásunkhoz. Látjuk, hogy igazságszolgáltatásunk ősalakjában a közigazgatási ágak közt foglal helyet és nagyon is alárendelt szerepű; hogy a közigazgatás intézői egyúttal bírák, de bírói magas hivatásuk túdatára csak lassan ébrednek. Azonban az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól való fiigget- lenítésére való folytonos törekvést lehetetlen fel nem ismernünk; még pedig kezdetben különösen az alsóbb bíróságoknál. Kálmán nemesi bírái, az egyházi törvényszékek, sőt részben III. Endre és Mátyás megyei törvényszékei is erre a törekvésre mutatnak. III. Károly bíróságai pedig már az igazságszolgáltatás felső fokán mutatják ezt a különválást. A kir. curia, de főleg a kerületi táblák csak igazságszolgáltatásra voltak hivatva, mig a fökormányzali hatóságok — kir. udvari kancellária, helytartótanács — csak némely ügyekben, mintegy kivételképpen bíráskodtak. A teljes elválasztásra való törek-