Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902
6 várispán proclamata congregatiói (megyei közgyűlések); bizonyos önkormányzatra tevén szert a vármegye, benne éppen királyi pártfogás révén mozgalmas közélet fejlődik. Itt törekszik a köznemesség erejét érvényesíteni, jogait kifejteni, autonómiát nyerni. Önmaga választotta tagokkal teszi teljessé az immár fölötte is Ítélkező megyei törvényszéket, szót nyert a megyei gyűléseken s főispánjával együtt tanácskozik, még pedig lassankint nemcsak helyi-közigazgatási, hanem országos ügyek fölött is. A nemesség hatalma egyre nagyobb lesz a vármegyében s kezdi onnan kinézni, kiszorítani a a nem nemest. E tekintélyének és hatalmának alapja: nagyobb intelligenciája és azon nagy szolgálata, hogy katonai tekintetben is csatlakozik a várispánhoz s annak zászlója alatt küzd a király érdekében. így erősíti a királyi hatalmat a vármegye, válságos időben roppant szolgálatot tevén neki, de másrészt e nemzeti intézménynyé átalakult királyi intézmények lassankint az alkotmány védő falaivá válnak a királyi erőszakkal szemben. Az ősiségi intézménynyel ily gyors fejlődésnek indult vármegyék országos hatalommá emelkednek Zsigmond alatt. Már Zsig- mond neje, Mária király meghívja a nemességnek vármegyék szerint választandó követeit az országgyűlésre. Zsigmond alatt úgy az az 1391-iki temesvári, mint az 1405-iki kettős országgyűlésén képviselve vannak a vármegyei nemesek. Sőt Zsigmond az 14054ki országgyűlés végzéseit (első decretumot), a vármegyei gyűlések elé terjeszti jóváhagyás és megerősítés végett. A megye politikai hatalommá válik. Gyűlésein országos kérdéseket tárgyalnak, a következő országgyűlési tárgyakat meghányják-vetik. Katonai hatalma is emelkedőben. Megyei zászló alá kerül az egy telkes nemes mind s a birtoka után kiállítandó fegyvereseit is ide küldi. Olyan politikai és katonai erővel bírnak a megyék, hogy külső megtámadtatások esetén önvédelmükre intézkedéseket tesznek, aminőket eddig csak országgyűlés tehetett. A megye viseli gondját a kihalt nemesi család birtokának, őrködik a jobbágy jogai fölött, s aki a megyei széket megsérti (széksértés), azt birsággal sújtja. És ez a vármegye még mindig nem tisztán nemesi. Csak a tisztviselői nemesek, de közgyűlésein és tisztviselő-választásain ott van a nem nemes is. Képzelhető, minő pezsgő a vármegyei élet, midőn a főispánon és a főispán kinevezte alispánon kívül minden dignitariusát maga a vármegye választja. A vármegyék legfejlettebb állapotukban sem emélkedtek nagyobb jelentőségre, mint Zsigmond alatt és az őt követő időszakban. Lehetetlen reá nem ismernünk a Zsigmond vármegyéjében a török hódoltság korának alispánválasztó joggal, nagy autonómiája, nemzetfenntartó és a Tripartítum alapján összetartó, Bécsnek ellenszegülő, a török ellen védekező, de Mátyás óta már teljesen nemzeti vármegyéire ; valamint a XVIII. századnak és a reformkorszaknak, nemzeti jogokért, polgári alkotmányért küzdő vármegyéire, melyekből a jelenlegi megyei törvényhatóság született.
