Református kollégium főiskolai ifjúsági képzőtársulatának jubíleumi évkönyve 1841-1941, Pápa, 1941

■egyetemes pap közt. Az egyetemes papi elv rejtőzik a kálvinista önképzőkörök mélyén, épen ezért ezek kivirágzásai a spirituális erők mindenkori erejével vagy erőtelenségével jelennek meg egy* idejűleg, az erőforrás buzgóságával egyenes arányban. Mi, őre* gebb generáció, még ismerhettünk kálvinista iskolai önképzőkört, de bizony mi is már csak bizonyos elfajzott formában.

Jó magam például olyan önképzőkörnek voltam működő tagja, amelybe a felügyelő tanárnak évenkint csak három ízben illett betekintenie: az alakuló és zárógyűlésen1 s a teletszaka egy* szer, de akkor is csak vendégként, gyűlésközepetájt érkezőn s hamarabb elköszönve az elnök berekesztő szavainál. És még mindig azt kell mondanom, jobb volt ez a forma, amelyből az öreg hiányzott, az akkortájt széltiben divatozó másik forrná* nál, ahonnan a fiatalok hiányoztak, mert hiszen azokat a fel* ügyelő tanár állandó személyes jelenléte, megfellebbezhetetlen végső döntési joga legtöbb esetben a heti három másikat meg* fejelő heti negyedik irodalomtörténet*órává fagyasztotta.

A protestáns iskolatörténet a maga legpotensebb századai* ban egyik formát sem ismerte. Megint csak a magam iskolájának legrégibb önképzőkörére hadd gondoljak. Hogy keletkezett ez? Nem a hivatalos magyar professzor kezdte és vezette, hanem a legszeretettebb tanár, a hisztórikus és klasszika*filológus Péczely József. Bizony ebben a körben erős csatározás folyhatott, tanú reá egyik igen előkelő sebesült: Arany János, aki Péczelyt vé* letlenül ki nem állhatta; s mikor a »világ összes évszáma, királya, meg a tanító körmönfont irálya« felől panaszkodik, épen őt bé* lyegzi meg ezzel a nagy váddal.

Nem is tehetünk egyebet, hangsúlyozzuk még egyszer, amit egyszer már említettünk. Az elv még a régi Arany János idejé* ben, a korszak maga már ütődött egy kevéssé. Arany János panaszai e miatt marasztaló erejűek is, ha ott az önképzőkör formájában él még ezidőtt, vagy tengődik legalább. Bolond Istók második énekébe van bele foglalva a vádirat s főbb pontjai a következők:

... a tudásnak vonzaná is vége,

Akármi szakban, s mindben egyaránt;

De azt az iszonyú »kásahegyet«

Keresztülenni, míg csak tud egyet. '

... szót hüvelyből nem örömest bonta,

Virágot nem tiport le a gyomért, ö az egésznek bátran nekironta,

Kileste, hol foly az a finom ér,

41