Református kollégium főiskolai ifjúsági képzőtársulatának jubíleumi évkönyve 1841-1941, Pápa, 1941

Melyen halad cselekvés, érzet, eszme,

Habár egy szócska néhol kárbaveszne.

... kategóriák

Szerint nem igen járt bolond esze,

Hol az okot nem lelte, hol fiát,

Maior s minorban ő nyakig vészé.

. . . amin elbámulna Kant, Spinoza,

Észtanszerűbb volt verse, mint a próza.

Közös bordában szőtte Arany János valamennyi panaszát s ez a sokféle baj mind egyféle alapokat hánytorgat: iskoláink vagy végkép elfelejtették, vagy pedig eddigelé sohasem eszméltek rá, hogy magyarok, s úgy haladnak egyesből az általánosba absztraktul és szisztematikusan, ahogy a németektől tanulták. Ettől pedig a ínagyar ész nem épül, nem gyarapodik, csak szén* ved. Az önképzőkörök is e miatt mentek apródonkint szecesz* szióba, ösztönösen, létalapjukban érezvén magukat halálosan fenyegetve. Iskolában ezt egyébképen nem valósíthatta meg a minden áron élni vágyó ifjúi lélek, elrejtőzött tehát vagy meg* szökött: autódidaxisba s a problémák egymás közötti megvita* tásába — nem a dolog természete szerint, hanem merő kényte* fenségből.

Majd ha újra élet költözik a magyar iskolák mai tengő* dése helyébe, visszazökkennek az önképzőkörök is természetes pályáikba. Az autódidaxis megint közbülső folyamattá válik, a vita is kivonul mostani formájából s politikummá értelmesedik, őrségváltássá a régi és új generáció között, mert az őrségváltást egészséges felépítésű társadalom soha, semmiféle körülmények között nem gazdálkodhat ja meg. A faképnél hagyott öregek: reakció, a szecesszióba ment ifjúság: forradalom. Üt a minden* kori szent szövetségtől a mindenkori ezernyolcszáznegyvennyolc tavaszáig.

III.

Még csak egy kérdésre vagyok adós felelettel. Arra neveze* tesen, hogy mi hát az voltaképen, ami lassanként elsenyvedt az önképzőkörökben a XVI.—XVII. századforduló óta, ami a XIX. század elején még megvolt, ha nem is eredeti töltésében? Mert ez a felelet lenne voltaképen egy önképzőköri centennárium legértékesebb, mondhatnám egyetlen igazi tanulsága.

Aligha csalódunk, ha ezt a titokzatos valamit így próbáld juk megfogalmazni: magának a tudásnak, az iskolának, a tudó*

42