Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1938
III. A kereskedelmi középiskola. Irta és a május 6.-án tartott szülői értekezleten felolvasta Rab István gimn. tanár
III. A kereskedelmi középiskola. Irta és a május 6-án tartott szülői értekezleten felolvasta Rab István. Mélyen tisztelt Közönség! Ismeretes, hogy az 1934. évi középiskolai törvény a középiskola addigi három ágazatát: a humángimnáziumot, a reálgimnáziumot és a reáliskolát megszüntette, illetve fokozatosan meg fogja szüntetni és ezek helyébe állította az egységes, pontosan szólva: az alsó tagozatában egységes gimnáziumot. Az ezt kiegészítő 1938. évi középiskolai törvény pedig megteremtette a középiskola másik két faját: a líceumot és a gazdasági középiskolát. A mai középiskolának tehát három faja van: a gimná* zium, a líceum és a gazdasági középiskola, ez utóbbinak ismét három ágazata: a mezőgazdasági, az ipari és a kereskedelmi középiskola, mely legutóbbiról mostani ismertetésünk szólni fog. A gimnáziumról a törvény hangsúlyozta, hogy az — elméleti iskola. Ami azt jelenti, hogy elvégzése nem képesít semmiféle gyakorlati élet* pályára: az itt szerzett ismeretek nem adnak kenyeret annak a kezébe, aki elvégezte. Lehet ugyan a gimnázium elvégzése után valamely élet* pályára lépni, de csak úgy, ha valaki előbb eltölt megfelelő számú gya* korlati évet és elvégez megfelelő tanfolyamokat (posta, vasút, közigaz* gatás stb.). De a gimnázium tulajdonképeni célja nem ez. Hanem az, hogy előkészítsen felsőbb tanulmányokra, főleg: a tudományos pályákra. Tehát a gimnázium: előkészítő iskolája az egyetemnek, illetve a külön* böző főiskoláknak. Éppen ezért tananyagát sem arra való tekintettel vá* lasztja meg, hogy végzett növendéke a megtanult anyagot az életben kenyérkereső eszköznek használja fel. Hanem az annyiszor emlegetett általános műveltséget akarja tanítványai birtokává tenni. Mit jelent ez az általános műveltség? Nem azt, amit a latin szállóige mond: ex lom* nibus aliquid, ex toto nihil: mindenből valamit, de egészen semmit; hanem jelenti a kiélezett értelmet és ítélőképességet, a minél szebb és gazdagabb értelemvilágot lés a min dien jóra és nemesre kész akaratot. E lelki kiképzést a gimnázium az e célra kiválasztott alkalmas anyaggal és alkalmas módszerekkel igyekszik elérni. Ez a gimnázium célkitűzése. A gimnázista ismeri a gőzmozdony mozgásának elvét, de nem tud egy gőzmozdonyt sem elindítani, sem megállítani. Ismeri a villamosság elvét, de nem tud egy villanycsengőt felszerelni. Tudja, hogy ha leejt iegy zsebórát, miért kell annak lefelé esni, és hogy az egyenletesen gyorsuló mozgással esik és hogy a második secundum végén hány méter utat tett meg, de az elszakadt hajszálrugót nem tudja megjavítani. Termé* szetesen. Mert nem kapott gyakorlati ismereteket. Nem is kaphatott,
