Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1938

III. A kereskedelmi középiskola. Irta és a május 6.-án tartott szülői értekezleten felolvasta Rab István gimn. tanár

— 7 — mert nincs a világon az az iskola, mely 8 év alatt arr*a tudná képesíteni

1; tanítványait, hogy lelkük általános kiművelése mellett még mozdony* vezetők, villanyszerelők és órások is legyenek. Hogy aztán a gimnázium a maga elvont és eszményi célkitűzéseit mi* lyen eredménnyel tudja megvalósítani, az sok tényezőtől függ. Egyet azonban be kell vallanunk: meglehetősen gyenge eredménnyel. Nagyon messzire vezetne a sokféle gátló tényező felsorolása. A sokféle ok közül csak egyre mutatunk rá: hogy az elméleti irányú gimnázium tananyaga, eszközei és módszerei többnyire elvontak. Az elvontságok iránt pedig a földön élő emberek túlnyomó többsége idegenkedéssel viseltetik. Ebből aztán következik az, hogy a gimnázium a tanulók többségének: nehéz iskola. Egy részüknek egyenesen nem is való. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a gyermekek nem valók iskolába. Csak nem ebbe az iskolába. És könnyen meglehet, hogy ha ezek tehetségüknek és hajlamaiknak meg* felelő, más irányú iskolába tudnának átlépni, sokkal kevesebb munkával és gyötrődéssel sokkal nagyobb eredményt érnének el, sőt esetleg kiváló tanulók lehetnének. Az 1938*iki középiskolai törvény tehát — amint említettem — ;az elméleti irányú gimnázium mellé megalkotta a középiskola második faját: a négy gimnáziumra vagy négy polgárira épülő, négy évfolyamos, gya* korlati irányú középiskolát, a líceumot. Erről az iskoláról röviden csak annyit, hogy gyakorlatibb irányú a gimnáziumnál, amennyiben ki vain* nak rekesztve belőle az elméleti irányzat fő*hordozói: a latin*görög stu* diumok. A többi anyag is elsősorban gyakorlati szempontok szerint v,an kiválogatva, főtekintettel ez iskola céljára. Ez a cél pedig — kisebb rész* ben és különösen a leányliceumoknál — egyrészt az, hogy mindjárt kenyérkereső pályára képesítsen: betegápolás, gyermekvédelem, népvédelmi szolgálat, szegénygondozás, gyermekotthonok vezetése, nevelőnői teendők stb. —, főcélja azonban úgy a fiú*, mint a -leányliceumoknál, hogy elő* készítsen a nevelési életpályákra kilépő magasabb iskolákra: tanítóképző akadémia, polg. iskolai tanárképző főiskola, gazdasági szaktanítóképző, gazdasági akadémia, zene* és képzőművészeti főiskoTja, testnevelési fő* iskola, közgazdasági egyetem. Tehát főleg nevelési pályákra előkészítő iskola — az egyetlen középiskolai tanárképzés kivételével. Ugyancsak az 1938. évi középiskolai törvény alkotta meg a közép* iskola harmadik faját, a szintén gyakorlati irányú gazdasági középiskolát, melynek három ágazata van: a mezőgazdasági, az ipari és a kereskedelmi középiskola. Ezek majd arra lesznek hivatva, hogy elfoglalják az eddigi középfokú mezőgazdasági szakiskolák, középfokú ipari szakiskolák és a, középfokú kereskedelmi szakiskolák helyét, — vagy ismertebb nevükön: felső mezőgazdasági, felső ipari és felső kereskedelmi iskolák helyét. Ez alkalommal bennünket a három ágazat közül a kereskedelmi kö* zépiskola érdekel. Püspök urunké a gondolat, hogy feltétlenül szükséges