Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1938

III. A kereskedelmi középiskola. Irta és a május 6.-án tartott szülői értekezleten felolvasta Rab István gimn. tanár

— 10 — zottaival, ha vannak munkássága terén a műveltlelküségből fakadó, mai gasabb szempontjai is, a durva anyagiasságon felül. Ami a munkaadó és munkás lelki viszonylatán túlmenőleg nemzetgazdasági és nemzetegy* ségi tekintetben is igen nagy jelentőségű. Ne legyenek tehát még ennek a gyakorlati irányú iskolának a neveltjei se egyoldalú szaklények, hanem műveltség szempontjából lehetőleg teljes emberek. A szakismereteken felül legyenek általános értékű és maradandó értékű szellemi javaik is: legyenek képesek a tények pontos megfigyelésére, helyes megítélésére, egyéni, osztálya és pártérdeken való felülemelkedése. Testesítsenek meg ők is egy embereszményt, legyenek ők is minden szépért, jóért, igazért lelkesedni tudó emberek, mint a gimnázium neveltjei, azzal a különbé séggel, hogy ők más síkon gondolkodnak, más irányban eszmélkednek. Ezekhez a szellemi szerzeményekhez járulnak azután végül a kereskedelmi szakismeretek. A kereskedelmi középiskola lényege és célja tehát az, hogy 1. szakképzett, 2. vallásos és nemzeti alapon álló, 3. általános em* beri műveltséggel rendelkező kereskedőket adjon a magyar társadalomnak. Ezt a célt az iskola elsősorban a tananyag megválasztásával igyekszik elérni. Ezt most nem ismertetem, de vele kapcsolatban megemlítem az iskola könnyebbségét a gimnáziummal szemben. Ez főleg abban áll, hogy az iskola latina és görögmentes és csak egy élő idegen nyelvet kell benne tanulni. Könnyebbség az is, hogy az a tanuló, aki két tárgyból kap elégtelen osztályzatot akár osztály vizsgán, akár érettségin, még tehet javító vizsgálatot. Előnye az iskolának, hogy valaki az érettségi után nem ajkar tovább tanulni, elnyerheti ugyanazokat az állásokat és tisztségeket, melyekre a gimnáziumi érettségi bizonyítvány jogosít. Viszont azonban igaz, hogy ha tovább akar tanulni, egyetemi tanulmányokra való képesítés tekintem tében alatta marad la 'gimnáziumi érettségizettnek. De ez természetes. »Mert egyfelől a gimnázium az egyetemre függesztett szemmel irányítja növendékeinek lelki fejlődését. Viszont az egyetem a középkortól kezdve a gimnázium művelődési anyagára és rendszerére építette fel a maga tudományos munkáját. A két intézmény tehát évszázadokon át együtt működött és összecsiszolódott.* Ellenben a kereskedelmi középiskola vég* zettjeinek egyetemre bocsátása szöges ellentétben állana az iskola céljávái, mely szerint növendékeit a gyakorlati életre neveli és ezzel eltereli őket a tudományos pályáktól. De azért az átlagon felüliek folytathatnak ,majd magasabb tanulmányokat később meghatározandó szakfőiskolán. Az is* kola előnyének számítható az is, hogy más középiskolából (gimnázium vagy líceumból) az átlépés még különbözeti vizsgával sem lehetséges, ami hozzájárul a létszám korlátozásához és ezen keresztül a tanítás sike^ réhez. A magántanulás nincs megengedve. De mindkét tilalmat indokolja az, hogy az a sok gyakorlati ismeret, melyet az iskola követel, könyvek* bői, puszta emlézés útján nem szerezhető meg. * L. a törvényjavaslat indokolását.