Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934

V. Egyház és politika Székfoglaló értekezés. Irta: Dr. Török István theol. akad. r. tanár

- 39 ­mesterségének vesszük a politikát, igazságtalan módon elszükítenők és elsekélyesítenők a fogalmát. A hatalom nem öncél, hanem eszköz a hata­lom mindenkori birtokosa kezében. Felhasználja a felfogása vagy érdeke szerinti rend kialakítására. Megszabja és tőle telhetőleg biztosítja az alatt­valók egymáshoz való viszonyát, jogaik és kötelességeik arányát. Éppen a hatalom eme tevékenysége létesíti az államot, mely a hatalmat és a hata­lom alárendeltjeinek a körét fogja egybe. Politika alatt tehát nem csupán a hatalomszerzést, hanem ezenfelül és elsősorban az államélet külső és belső alakítását értjük. Mégis tévedés lenne az államélet emez alakítását egy, vagy egynéhány államférfi, politikus é,s diplomata feladatának tekinteni, hiszen ebben az esetben a politika csak kevesek mestersége lenne és aligha tartoznék reánk. Van ugyanis a politikának egy még tágabb perspektívába ágyazott, egyetemesebb és mindnyájunkat magába foglaló értelmezése. Történeti létünk lényegi vonása, emberi egzisztenciánk megmásítha­tatlan ténye, hogy többé-kevésbbé szervezett és egymással többé-kevésbbé összhangba hozott közösségekbe tagoltan élünk. Teljes egyedüliség még Robinson szigetén sincsen. Minden életnek a privát oldala mellett van­nak nyilvánosság felé fordított oldalai is. Nemcsak mint magánemberek találkozunk egymással, hanem mint valamely közösség: falu vagy város, hivatal vagy mesterség, osztály és állam stb. tagjai, mint embertársak. Közösségbe tartozásunk adja, vagy legalább is módosítja találkozásunk jel­legét és értelmét. Más ha falumbelivel találkozom és más, ha idegennel, más ha pályatársammal és más, ha más pályán levővel stb. Ez a sokféle közösség együttes néven — Peter Brunner szóhasználatával élve 6 — a polisz. Ez a polisz nem korlátozódik feltétlenül egy állam területére. Bele tar­tozhatik az éri polisz-lom körébe például Kanada is, ha dömping áron világpiacra dobja mezőgazdasági terményeit és ennek következtében az én búzám piacát vagy legalább is értékét veszti. Éppen életünk közösségekbe tagoltság?, a poliszba-tartozás révén van közünk egymáshoz és egymás dolgához. Bármely esemény abban a pillanatban a polisz körébe tartozik, amint olyan döntés elé állít, amely kihat helységbeli, osztály vagy állam­beli stb. társaimra s közösségi viszonyunkat alakítja. Minden ilyen polisz­beli döntést politikának tekinthetünk a szó elsődleges és legtágabb értel­mében. Ebben az értelemben tehát nemcsak az a tett politikai, amelyik tudatosan és direkt értelemben közösségi életünk alakítására irányul, hanem az is, amelyik első látszatra egészen magánjellegű és semmi ilyen alakító tendenciája nincsen. Például ha pénzügyi krízis idején bankbetétet teszek vagy bent fekvő pénzemet is kiveszem és külföldre »mentem«, — ha van bátorságom a szegénység egyszerűségéhez, vagy ha fényűző módon repre­zentálni akarok, — ha felelős állásban csak a felsőbbség kegyét keresem, vagy jobb meggyőződésemet megalkuvás nélkül még a felsőbbséggel szem­6 Zwischen den Zeiten 1932, 129. skv. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom