Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934

V. Egyház és politika Székfoglaló értekezés. Irta: Dr. Török István theol. akad. r. tanár

- 39 mesterségének vesszük a politikát, igazságtalan módon elszükítenők és elsekélyesítenők a fogalmát. A hatalom nem öncél, hanem eszköz a hatalom mindenkori birtokosa kezében. Felhasználja a felfogása vagy érdeke szerinti rend kialakítására. Megszabja és tőle telhetőleg biztosítja az alattvalók egymáshoz való viszonyát, jogaik és kötelességeik arányát. Éppen a hatalom eme tevékenysége létesíti az államot, mely a hatalmat és a hatalom alárendeltjeinek a körét fogja egybe. Politika alatt tehát nem csupán a hatalomszerzést, hanem ezenfelül és elsősorban az államélet külső és belső alakítását értjük. Mégis tévedés lenne az államélet emez alakítását egy, vagy egynéhány államférfi, politikus é,s diplomata feladatának tekinteni, hiszen ebben az esetben a politika csak kevesek mestersége lenne és aligha tartoznék reánk. Van ugyanis a politikának egy még tágabb perspektívába ágyazott, egyetemesebb és mindnyájunkat magába foglaló értelmezése. Történeti létünk lényegi vonása, emberi egzisztenciánk megmásíthatatlan ténye, hogy többé-kevésbbé szervezett és egymással többé-kevésbbé összhangba hozott közösségekbe tagoltan élünk. Teljes egyedüliség még Robinson szigetén sincsen. Minden életnek a privát oldala mellett vannak nyilvánosság felé fordított oldalai is. Nemcsak mint magánemberek találkozunk egymással, hanem mint valamely közösség: falu vagy város, hivatal vagy mesterség, osztály és állam stb. tagjai, mint embertársak. Közösségbe tartozásunk adja, vagy legalább is módosítja találkozásunk jellegét és értelmét. Más ha falumbelivel találkozom és más, ha idegennel, más ha pályatársammal és más, ha más pályán levővel stb. Ez a sokféle közösség együttes néven — Peter Brunner szóhasználatával élve

6 — a polisz. Ez a polisz nem korlátozódik feltétlenül egy állam területére. Bele tartozhatik az éri polisz-lom körébe például Kanada is, ha dömping áron világpiacra dobja mezőgazdasági terményeit és ennek következtében az én búzám piacát vagy legalább is értékét veszti. Éppen életünk közösségekbe tagoltság?, a poliszba-tartozás révén van közünk egymáshoz és egymás dolgához. Bármely esemény abban a pillanatban a polisz körébe tartozik, amint olyan döntés elé állít, amely kihat helységbeli, osztály vagy állambeli stb. társaimra s közösségi viszonyunkat alakítja. Minden ilyen poliszbeli döntést politikának tekinthetünk a szó elsődleges és legtágabb értelmében. Ebben az értelemben tehát nemcsak az a tett politikai, amelyik tudatosan és direkt értelemben közösségi életünk alakítására irányul, hanem az is, amelyik első látszatra egészen magánjellegű és semmi ilyen alakító tendenciája nincsen. Például ha pénzügyi krízis idején bankbetétet teszek vagy bent fekvő pénzemet is kiveszem és külföldre »mentem«, — ha van bátorságom a szegénység egyszerűségéhez, vagy ha fényűző módon reprezentálni akarok, — ha felelős állásban csak a felsőbbség kegyét keresem, vagy jobb meggyőződésemet megalkuvás nélkül még a felsőbbséggel szem6 Zwischen den Zeiten 1932, 129. skv. 1.