Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934

IV. Jézus-regények. Irta és a theol. akadémia 1934. szeptember 19-én tartott évnyitó ünnepélyén felolvasta: Dr. Tóth Endre főisk. igazgató

- 30 már-már martiromságba rohanó »Ács úr«, ahogy a regény Jézust nevezi, váratlanul kiszakítja magát a dühöngő tömeg közül. Arca eltorzul a haragtól. Ökölbeszorult kezét felemeli: »Ezekért az emberekért akartam halálba menni?, de most haljanak meg ők magukért«, — mondja. 9 azután az utcákon keresztül futva megy vissza a templomba, a lépcsőket hármasával ugrálta, fölrántotta az ajtót, berohant s az oltárra, majd onnan vissza az ablakba ugrott fel s újra üveggé, színes, mozdulatlan, érzéketlen, semmivel és senkivel nem törődő üveggé meredt. Elég ennyi is a regénybe bepillantásul, hogy kész legyünk véleményünkkel. Felesleges volna a szerző által kreált Jézusnak a sztrájktanyán, a templomban, a bíróságon, vagy a dühöngő katonák közt, vagy épen a sajtóban való szereplését leírni. A munkáról azt írja dr. Trócsányi Dezső,

4 hogy »regénynek propaganda, propagandának regény«. Nem Jézus szociálizmusa az, ami e regényből kitetszik, hane[m a szerzőé s a maga eszméit mondatja el Jézussal. Hiú gondolat volna azt tételezni fel, hogy a szerző jó szolgálatot tett ezzel a munkával akár a keresztyénségnek, akár a szociálizmusnak. Jézus alakja néha-néha feléje magasodik a körülötte levőknek, de a beállítási legtöbbször — enyhén kifejezve — bántó. Viszont a szociálizmus a maga eszméinek propagálóját láthatja ugyan Sinclair: Ácsában, de a propaganda világos, hogy nem Jézusnak szól. Szarkasztikus gúny ahelyett. Egy olyan Jézus, aki az embereket magukra hagyja, munkáját hiábavalónak tartva elfordul tőlük, hogy: »haljanak meg magukért!« A regény nem segítő munka, ellenkezőleg, hatása csak romboló lehet. Jellemzésül említjük itt Ambrus Zoltán

5 néhány megjegyzését: »ma már a regényben nem a szépséget szokták keresni, hanem a szociális vonatkozást és ami ezt illeti, meg kell adni, hogy a szociális vonatkozás nemcsak hogy nem hiányzott Upton Sinclair regényeiből, hanem csak úgy dőlt, sőt valósággal bűzlött belőle!« Ezt ugyan a Posvány című regényéről írja, de erre is bátran ráillik. És még annyit, hogy mikor e regényét írta Sinclair, akkor már — milliomos volt... S most rátérhetünk a harmadikra, amely mint mondottuk, Makkai Sándornak: Élet fejedelme címet viselő hét hosszabb, de szerves egységbe fonódó novellája. 'Amytis; Álmodó, a nagy hitetlen; A Kiáltó Szó; A Bíró; Golgothki; Harmadnapon; Galileában, — a hét novella címe. Az első kettő bevezetésszerű s az ókori világ Krisztus utáni sóvárgását, üdvösségre szorult voltát festi. A harmadik novella hőse Keresztelő János. Heródes palotájában jelenik meg Keresztelő, ahol szemére veti Heródesnek bűnét, hogy elvette 4 Protestáns Szemle. 1926. évf. 190. 1. 5 Ambrus Z.: Költők és szerzők. Bp. é. n. 133. 1.