Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934

I. Dr. Antal Géza és a pápai főiskola. Irta: Dr. Pongrácz József theol. akad. tanár. (Arcképpel)

— 11 — Nagy gondot fordított a főiskolai nyomda jövedelmezőségének fokozására. Nagy alapítványt szerzett a főiskolának a Gelléri Szabó János-féle örökség biztosításával, melynek története vetekedik bármely érdekfeszítő bűnügyi regénnyel. Ez alapítvány évi 8000 K jövedelmet adott a főiskola! pénztárnak. Nagy része volt a gimnáziumi internátus felállításában, a theologiai tanároknak az országos tanári nyugdíjintézetbe való felvételében és az alumniumi pénztár javára kieszközölje Kemenczky Lajossal együtt a Laki Adolf-féle tekintélyes alapítványt. A főiskolai könyvtárt a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének hatáskörébe helyeztette, részére államsegélyt eszközölt ki és a főiskolai költségvetésben is évi 2400 K-t állított be könyvekre és folyóiratokra. Kiadatta a könyvtár, az éremgyüjtemény és a metszetgyüjtemény [katalógusait öt kötetben. A jó tanár, különösein a főiskolai tanár, igyekszik irodalmilag is dolgozni, ha csak teheti, szaktárgya területén. Antal Géza e tekintetben is példakép lehet. Irodalmi munkásságát negyvenéves jubileuma alkalmából külön, 29 oldalas füzetben foglaltam össze 1928-ban. De meglepetéssel láttam, amikor a hagyatékában talált kéziratokat átvizsgáltam, hogy a nyomtatásban megjelent művek mellett egész sereg van olyan, amely csak kéziratban van meg. íme a nevezetesebbek közülök: Antal Géza. Keresztyén erkölcstan, 514 1. 8-r. Antal Géza. Keresztyén hittan. 397 1. 2-r.-J-108 1. 8-r. Deter Chr. G. Joh. A filozófia történetének rövid vázlata. Ford. Dr, Antal Géza. 325 1. 8-r. Eisler Rudolf. Kritikai bevezetés a filozófiába. Ford. dr. Antal Géza. VI -j- 798 1. 8-r. Gumplowicz Lajos. A szociológia vázlata. A 2. kiadás után fordította dr. Antal Géza. 1041 1. 8-r. Locke. Az emberi értelemről. Ford. dr. Antal Géza. 679 4- 602 -(363 1. 8-r. Schulte-Tigges Ágoston. Bölcsészeti propaedeutika. I., II. rész. 8-r. Kéziratban van meg bölcsészeti doktori értekezése, mellyel 1893-ban a bécsi egyetemen nyert doktori címet: Die Modalität der Urtheile und die logische Grundlage der Wahrscheinlichkeitsrechnung, melyet magyar fordításban a budapesti egyetemhez is beadott oklevelének honosítása végett, ez a magyar fordítás is kiadatlan, pedig bírálója dr. Alexander Bernát nagy dicsérettel emlékezett róla. Mint széleslátókörü irodalmi ismeretekkel biró tudós, tudta, mily nagy szükségünk van nekünk, magyaroknak, a kor szinvonalán álló tudományos theologiai kézikönyvekre, ezért vette kezébe a konvent megbizásából a Ref. Egyházi Könyvtár megszervezését és kiadását, melyből az ő előadósága idején tizennégy kötet jelent meg.