Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927
II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár
szert. 1 Kállay Zsuzsannával kötött házasságából hat gyermek származott, kik között irónk a legifjabb volt. P. Szathmáry Károly 1830 augusztus 26-án született Szilágysomlyón. Az előkelő családból származó anya gyöngéd szeretete és gondozása s a klasszikus műveltségéről hires és fenkölt gondolkozása miatt általános tiszteletnek örvendő atya gondos irányítása és vezetése mellett növekedett a gyermek Szilágysomlyón, amely felett ott lebegett a Wesselényiek dicső emléke. Az elemi ismereteket részint a szülői háznál, részint a helybeli elemi iskolában szerezte meg, majd a kolozsvári gimnáziumba került, azután a zilahi líceumba ment az 1844/45-ik isk. évre. A következő esztendőben ismét Kolozsvárt folytatta tanulmányait, hol tanárai közül különösen a kiváló történész, Szilágyi Ferenc, Hóry Farkas és Rózsa Károly voltak irányító hatással szellemi fejlődésére. Az 1848-ik év tavaslzán első éves jogász volt Kolozsvárt, hol az akkori idők szokásához hiven a királyi tábla Írnokainak sorába lépett s nemcsak hogy tevékeny részt vett az ifjúság mozgalmaiban, hanem az év őszén beállt Tóth Ágoston 31-ik honvédzászlóaljába közlegénynek, hogy részt vehessen a haza védelmében. A közkatonát csakhamar altisztté, majd az 1849-ik év február havában hadnaggyá s később az erdélyi utászcsapat parancsnokává léptették elő. Karddal kezében végigküzdötte az egész szabadságharcot, jelen volt a deési csatában, résztvett Kolozsvár visszafoglalásában, ott harcolt a besztercei, gyulafehérvári, szász-sebesi csatákban. Az öreg Bem oldala mellett átélte a nemzet szabadságáért folytatott küzdelem legdicsőbb mozzanatait, mígnem elkövetkezett a fegyverletételnek szomorú napja, amely reá és 10.000 társára 1849 augusztus 17-ről 18-ikára virradt Déva alatt. A benyomás, melyet Déva és vidéke reá gyakorolt, nemcsak egyik legszebb novellájának, a »Déva galambjá«-nak lett forrásává, de az emlékek, melyek hozzá fűződtek, regényeiben újra meg újra feltűnnek. Ezután a bujdosás szomorú napjai következtek. Néhány havi fogság után csaknem két évig volt hazátlan a hazában, bujdosva, rejtőzve az idegen hatalom fizetett kémei elől, hogy a besoroztatást elkerülje. Szathmáry a zaklatás és embervadászat e nyugtalansággal teljes napjait is igyekezett tudása gyarapítására fordítani, igyekezett magáévá tenni a Brockhausféle Conversations lexikonban lerakott szellemi kincseket. 1851-ben végre Téq'sőn nyugalmat s biztos állást talált, hol mint nevelő Bartha János kamarai orvos gyermekeit tanította s e mellett tollát sem pihentette, amennyiben megírta Báthory Erzsébet cimü regényét, melyet azonban sohasem adott ki. Még ugyanezen évben Pestre ment, beiratkozott a József-műegyetem előkészítő osztályába. Hogy megélhetését 1 Nagy Iván: Magyarország családai. X. köt. Pest, 1863. 507. s köv. lap.
