Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1917

II. A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata. Irta Császár Elemér

10 Hasonlóan ha E

k jelenti a X és X-\-dl intervallumba eső lineárisan poláros sugárzás specifikus intenzitását: •0 E= 2 ^E

kdl. o A rezgésszámra (v) vonatkoztatott specifikus intenzitásból a következőleg térhetünk át a hullámhosszúság (1) szerintire: (2) ^ = hol c a fény terjedési sebességét jelenti légüres térben. Ha a tér egy része egyenletesen van betöltve sugárzó energiával, a sugárzás sűrűsége (u) alatt értjük egy térfogatelemben lévő energia és a térfogatelem hányadosát, mely a specifikus intenzitással így kapcsolódik össze: 4 TT E u c vagy ha u

v jelenti a v rezgésszámú nem poláros sugárzás sűrűségét: 00 u = J u

vdv es 8irE

v (3) 2. A fekete test és fekete sugárzás. „Fekete test

u-nek nevezünk egy olyan testet, mely minden ráeső sugarat teljesen elnyel, tehát semmit vissza nem ver, sem át vagy vissza nem bocsájt. Az ilyen test sugárzását egyúttal „fekete sugárzás

1

1-nak mondjuk. A „fekete sugárzás" elnevezés, mely nem épen találó, mikor pl. a fekete test fehéren izzik, Thiesen-iö\

1 származik, inig Campbell

2 „teljes sugárzás-imk (vollständige Strahlung) nevezi ezt a jelenséget. A fekete test abszorpcióképessége bármilyen sugárzásra vonatkozólag az összes testek között a legnagyobb, egyenlő 1 -el, vagyis bármilyen rezgésszám és hőmérséklet esetén. Emisszióképességére nézve pedig a következőket mondhatjuk. Ha e

v és a

v a í//felületelemnek a v rezgésszámú nem poláros sugárzásra vonatkozó emisszió- és abszorpcióképességét jelentik, akkor a Kirch hoff-féle törvény egyik alakja szerint:

3 1 M. Thiesen: Verh. d. Deutsch. Phys. ües., 1900 , 670. o. 2 Campbell: Mod. Elektrizitätslehre, 235. o. 3 K. Jetiinek: Physikalische Chemie d. Gasreaktionen, 241. o.