Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1917
II. A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata. Irta Császár Elemér
11 ^ = 2 * e{ (T, V) dvdf= e S v (T, v), (4) U j, vagyis — bár külön-külön e v és a v függvénye az anyagi minőségnek — a kettő hányadosa ettől független s csak az abszolút hőmérséklettől és rezgésszámtól függ. Mivei pedig a fekete test abszorpcióképessége 1 -el egyenlő, a / jobboldali E v függvény egy ilyen testnek v rezgésszámú lineárisan poláros / sugarzasra vonatkozó specif, intenzitását, e v pedig egy ilyen test df felületelemének a v rezgésszámú nem poláros sugárzásra vonatkozó emisszióképességét jelenti. És mivel minden más testre nézve a v < 1, általában A e e vagyis a fekete test emisszióképessége ugyanazon hőmérséklet mellett, ugyanolyan rezgésszúmú sugárzásra vonatkozólag az összes testek között a legf nagyobb. A fekete sugárzás problémája épen az e v (T, v) függvény explicit alakjának meghatározása. 1. rajz. A Kirchhoff-féle törvényből azonnal következtetést lehet vonni a fekete test mesterséges előállítására vonatkozólag ; ugyanis olyan test, mely a fekete test követelményeinek megfelel, a valóságban nincs, fekete testet mesterségesen kell előállítani. S a Kirchhoff-féle törvényből következik, 1 hogy egy a hősugárzásra nézve adiathermán falakkal biró zárt űrben, ha thermodynamics egyensúly áll fenn, fekete sugárzás uralkodik. Ugyanis egy az ür falából az űrbe jutó sugár végtelenszeres reflexiót szenvedve, teljesen elnyelik, tehát az űr fala a fekete test követelményeinek megfelel. (1. rajz.) A külső vonalkázott i K. Jetiinek: 1. c, 232. o. 1*