Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1913
II. Jézus kijelentése Istenről. Irta Pongrácz József theol. akad. tanár
— 43 — hogy egy vakonszületett embernek egy ember visszaadja szemevilágát, vagy hogy feltámassza a megholtat, vagy hogy parancsszavával lecsendesítse a vihart. Ez előttük is a természet rendjének megtörése volt. Jézus nem is próbálta őket az ellenkezőről meggyőzni, hanem egyszerűen arra hívta fel figyelmüket, hogy van más, magasabb természeti rend és a csodák ennek a magasabb világnak, a messiási kor megígért természetfeletti rendjének a megnyilvánulásai. A százados hite (Mt 8 5_ 1 0) meglátta, hogy Jézus a természetinél magasabb renddel áll összeköttetésben és hogy éppen ennélfogva parancsolni tud a láthatatlan világ hatalmainak. Az egész evangélium nem más, mint hirdetése annak, hogy valósággal jelen van egy olyan természetfeletti ország, rend, amellyel az emberek viszonyba léphetnek és amelynek a kiváltságaiból és erőiből meríthetnek. Ha ez a természetfeletti rend valóban jelen volt, akkor természetfeletti eseményeknek kellett történniök. Az Újtestamentum csodái tehát az evangélium igazságának szükségképpeni bizonyítékai. Az evangélium a csodák értelme, a csodák az evangélium lényege. Ha ma nem történnek csodák — ha ugyan tényleg nem történnek, — ez csak annak a jele, hogy távol állunk az Újszövetség keresztyénségétöl, hogy másként hiszünk Istenben, mint Jézus hitt és bennünket is hinni tanított} A csodáknak is megvannak a maguk törvényei. Urunk megkisértésének a leírásából tudjuk, hogy Ő határozottan visszautasította a Sátán csábítását. Egyéni célok megvalósításáért, vagy a hitetlenek meggyőzésére Jézus sohsem tett csodát. Az imádságról szóló kijelentései is mind csak Istenben vetett hitéből érthetők (Mt. 17i 4_ 2i; Mk. U23-24). Urunk szerint a csoda és az imádság ugyanegy ténynek a külső és belső oldala, annak a ténynek, hogy a világegyetem nem zárt mechanikai rendszer, hanem messiási rend, amelyben Isten korlátlan erőforrásai szabadon érvényesíthetők minden igaz cél érdekében. Az emberek nem imádkoznak, ha imádság nélkül is megkaphatják, amire szükségük van. Ha tehát Isten az embereket imádkozni tanította, akkor a tapasztalat és lehetőség két különböző rendjének kell léteznie : egy kevéssé kielégítőnek, amely nyitva van az embernek, akár imádkozik, akár 1 Ujabban mindig jobban belátják, hogy az evangéliumi csodák nem választhatók el Jézus személyétől. A legutóbbi évek irodalmában Németországban Wendland J. ( Der Wunderglaube im Christentum. Göttingen, 1910) müve, Nagybritanniában a Thomson J. M. munkája ( Miracles in the New Testament. 1911.) nyomán támadt nagy vita, melyben olyan emberek vettek részt, mint Sanday, Gore, Lake, előtérbe állították a természetfeletti kérdését. Alaposan foglalkozik vele Greene W. B. Jr.: The Supernatural. (Princeton) Biblical and Theological Studies. New York, 1912. 137—207. 1.; Cairns megjegyzései az edinburghi missziói világkonferencia jelentésének IV. kötetében (259—265. 1.) világosan és a tudós nyelvezet nehézségei nélkül tüntetik fel a hívő lélek felfogását.
