Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 69 — türelme ellenére az erdélyi szellemi evolúció megakasztójának kell tekinteni. Alig foglalta el a trónt Báthori, első gondja volt, hogy lassan és óvatosan az evolúció teljes megtörésére elkészítse a talajt. Erre való volt, hogy a szeptemberben Medgyesre, az evangélikusok zsinatára követét elküldötte, egyszersmind Dávidot udvari papságától megfosztván, Alesius szászfenesi papot nevezte ki magyar püspökké. Majd megkezdte az unitáriusok részére tett adományok visszavonását, sőt a medgyesi zsinat határozatából kifolyólag szeptember 17-én behozta a cenzúrát. Az unitáriusoktól elvette a gyulafehérvári nyomdát, majd az evangélikusoknak és kálvinhitüeknek látszólag kedvezett; de ezt mint protestáns hivek felett uralkodó katholikus államfő csak politikából tette, jelszavához akart hü lenni: „semmiből valamit teremteni". Erre az időre esik Heltai vitája a váradi pappal, Caroli Péterrel, ki a Báthoriak hatalmas pártfogásával dicsekedhetett. A beteges, öreg Heltaira is ráragadt a kor polemikus irodalmának gúnyolódó nyelve és a „Háló" előszavában a háromság tanának hiveit erősen gúnyolja, ezért támadja Heltait Caroli. Egyik helyen „kakukkoknak" nevezi őket, „ki ellopja a pacsirtának tojását és az övét tojja annak helyébe. így lopta el az álnok ördög az igaz Istent".

1 Szamaraknak nevezi őket, „pedig a szamár a gyöngyfűzéshez nem ért. így nem értenek ők az irás magyarázásához".

2 Másutt „szalai kaszaknak", majd „csikóknak" mondja őket. Ezek a sértések Carolit arra bírták, hogy az „Eg igaz Istenről" cimü müvében válaszoljon Heltainak, ki szerinte „erősen tolja Dávid Ferenc után a taligát".

3 Vénségének kedvezni akar, „bár tudatlan szamaraknak, csikóknak nevez bennünket és pápistáknak, de az Isten bocsássa meg neki. De ő felette bölcs és tudós ember, hogy minden disputánkban oly néma volt, mint a hal".

4 Heltait olyan erős támadásban részesítette Caroli, aminőben még az öreg reformátornak része nem volt és amire nem is válaszolhatott már. A János Zsigmond halála után behozott cenzúra következtében elhallgattak az unitárius irók s maga Dávid is. Ettől fogva Heltai inkább profán irodalomra adja magát. Lefordítja Verbőci Decretumát, majd kiadja 1574-ben Históriás énekes könyvét, mely a XVI. századbeli nemzeti irodalmunknak egyik legkiválóbb gyűjteménye. A halál Bonfininak általa magyarra lefordított történetének kiadása közben érte utói. i Heltai: Háló b 52. 2

{

iU. o. b4. 3 Caroli: Az eg igaz'Istenről. J33. 4 U. o. Za.