Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 61 — Az 1566. évből több ilyen tanácsvégzés maradt fenn korunkig, de maradt fenn elég az 1567—68. évből is.

1 Az 1568. évben annyira kiélesedtek az ellentétek, hogy a szászok közül többen a plébánost, Dávid Ferencet halállal fenyegették. A két vallásfelekezet között való ellenségeskedés átragadt a két nemzetre és nemsokára nemcsak vallási vita, hanem nemzetiségi súrlódások is keletkeztek. 1568 március 11-én prédikátori tisztének folytatására szólítják fel újból Heltait.

2 Ezen tanácsvégzésekből némelyek azt következtetik, hogy állásáról lemondott volna, mások, hogy nyugalomba vonult volna,

3 ebbeli állításukat azzal igazolják, hogy Heltai fizetésével hátralékban volt a város; de hiszen az épen azt igazolja, hogy ha Heltai prédikátori fizetésével a város tartozott, akkor meg is maradt prédikátori állásában, arról nem mondott le. Heltai szelid lelke nem tűrhetvén az üldöztetést, a Dáviddal tartó papok részéről minduntalan megnyilatkozó fenyegetések következtében úgy Heltai, mint társai istentiszteletet nem tartottak, ami tekintve a kolozsvári tűrhetetlen állapotokat, jóformán lehetetlen is volt.

4 Az 1568. év tavaszán a szászok és a magyarok közt kitört viszály a király törvényszéke elé került s az Ítélet a magyarokra nézve lett kedvező, amennyiben Csáki kancellár elé került a per lefolytatása, aki Dáviddal és társaival tartott. Az Ítélet, melynek kihirdetésén a beteg fejedelem is jelen volt, a főtemplomot, a plebánosi hivatalt, a jövedelmeket, az iskolát a magyarok és a szászok között egyformán közössé tette. Kimondták, hogy a plébánost és rektort a két nemzet közül felváltva kell választani. A főtemplom magyar biró ideje alatt a magyarok, a szász biró idejében pedig a szászok istentiszteletének helyéül szolgáljon. A junius 13.-án kihirdetett ítélet alapján így a református vallású szászok külön egyházat nem alkothattak. Az ítélet nagyon bántotta a szászokat és Heltait is, aki ekkor Írhatta az „Istendicséreteket", melynek előszavában a korabeli állapotokra fényes világot vet. Művének előszava mutatja az evolúciónak óriási előhaladottságát, valamint azt, hogy milyen „opiniok" keletkeztek Heltairól a nép között. Heltai látva, hogy ez a vallás, a hit teljes szétzüllésére vezet, ezért adja ki „Könyörgéseit". Szabó az „Istendicséretek és Könyörgések" cimü munkájának kiadását 1570 utánra teszi és Szabó után az összes Heltaival foglalkozó egyháztörténészek mind unitárius imakönyvnek mondják Heltainak ezt a kétségtelen, legjobb magyarsággal megirt mtivét. Az „Istendicséretek és Könyörgések" Heltai szelíd lelkének legjobban megfelelő irodalmi termék, mint imakönyv bensőségénél, emelkedettségénél 1 Borbély: Heltai 46. 2 U. o. 33. 3 Pokoly: Erd. ref. egyház tört. I. 211. 4 Pokoly: Az unitárizmus Magyarországon 242.