Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 46 — „A szászokat már a kolozsvári zsinat, méginkább azonban a debreczeni zsinat, legjobban pedig az a körülmény izgatta, hogy a két szászból lett magyar hitújító, Heltai és Dávid a szászok közül is sokat megnyertek a kálvini tannak, különösen a segesvár- és kőhalmi-székiek közül.

1 Ezért a fejedelem az ő kérelmükre elhatározta, hogy megkérdi a külföldi akadémiákat a két hitvallásra vonatkozólag. Csáki Mihálynak, az evangélikus hit túlbuzgó pártfogójának lehet tulajdonítani, hogy csak a szászországi és németországi evangélikus akadémiák véleményét kérték ki. Ezek az akadémiák és a német evangélikus lelkészek azonban a szászoknak adtak igazat, amit a március 8-án tartott szebeni zsinat örömmel vett tudomásul. Hogy Heltai és társa, Dávid, nézeteiknek a magyar papságot és eklézsiákat mennyire megtudták nyerni már 1560-ban, semmi jobban nem mutatja, mint hogy a második medgyesi zsinaton a szászok hitvallását a „Brevis Confessio"-t aláiró 11 pap közül mindössze ketten voltak magyarok. Alesius Dénes, a fenesi pap és Caroli Sebestyén, a szászvárosi lelkész.

2 A reformátusok gócpontja Kolozsvár, a város és a református egyház között pedig a főközvetítő a hatalomban, vagyonban megerősödött Heltai volt, aki 1560. év végén fog a papirmalom építéséhez, ugyancsak ekkor ad kölcsön a városnak 800 forintot, hogy ebből az a főtemplom körül az egyház céljaira boltokat építsen.

3 Ez évben adja ki Heltai „Zsoltárait", amelyet magának a királynak ajánl, amiből kitűnik, hogy ha nem is volt ekkor még János Zsigmond a protestáns egyház híve, de azzal már erősen rokonszenvezett. Ennek a rokonszenvnek felkeltésére utal ajánló soraiban is, midőn Martinuzzinak, mint János Zsigmond ellenségének halálára hivja fel a királynak figyelmét. A zsoltárok első fejezetében Dávid zsoltárainak rövid summáját és magyarázatát adja, melyeket maga Heltai fordított. Előbbi magyar nyelvű munkáival szemben a zsoltároknak ezen negyedik fordítása határozott haladást mutat magyarosság tekintetében, s bámulatos szorgalmat fejt ki a zsoltárok egyes helyeinek és a biblia egyező részeinek a felsorolásában. Heltai nyomdájának elég jó alkotása a Zsoltárok, amennyiben olvasható, csinos betűi vannak. Kérő szóval fordul a fejedelemhez Dávid példáját felmutatva, az Istenben való hitet tartván az igazi gazdagságnak. Pesszimizmusa itt is elfogja Heltait, midőn irja : „Hadd tomboljon a világ, hadd vigadjon, úgy is igen hamar vége leszen". Nemzeti irodalmunknak egyik legszebb alkotása a Heltai-féle zsoltárfordítás, mely azért is értékesebb, mivel a Heltai-féle bibliafordításokban magának Heltainak tulajdonképen sokkal kevesebb része volt, mint társainak, a zsoltárok fordítása pedig egészen az ő műve. Két évre rá jelent meg Ujtestámentoma, melyet Majláth István özvegyének ajánlott. Ez évben kezdtek szervezkedni a tordai és marosvásárhelyi református egyházak is. De nemcsak itt, hanem a székelység között is nagy hódí1 Haner: 268. 2 Teutsch : Urkundenbuch II. 39—57. 3 Pokoly: I. 150.