Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 47 — tást tett a református egyház, bár még ezidőben a székelyföld számtalan helyén nem váltak teljesen külön az evangélikus és református egyházak. A magyar városok és a székelység között teljes erővel tért hódított református egyház a debreczeni zsinat után a tarczal—tordai zsinaton összegezte újból hitcikkeit, melyek alapjául Béza eredeti hitvallását vették.

1 Ezáltal befejezést nyert a kálvini hitrendszernek kifejtése és így a magyar nemzeti egyház ép oly szervezett egyházként léphetett fel Erdélyben, mint a lutheránus szász nemzeti egyház. Erre az időre esik magának a fejedelemnek az áttérése is, aki 1563 április 27-én vette először két szín alatt az urvacsorát a magyar ev. püspök, Alesius kezéből. A fejedelem udvari papjának nevezte ki Alesiust és jószágot adományozott neki.

2 A fejedelem áttérésének tulajdonítható az ez év junius 6-án megtartott országgyűlésnek azon határozata, mely újból megengedi, hogy mindenki azt a vallást fogadja el, azokat a papokat hallgassa, akiket akar. Ezen országgyűlési végzés meghozatalára az országgyűlést különösen a székelyek között a kálvini iránynak erős terjedése birta, ahol örökös zavarokra adott okot a két egyház hivei között folyt vita, különösen a templom kérdésében. Ezért úgy határoztak, hogy ahol egy templom van, ott az egyik felekezet a másiknak istentiszteletét várja meg, de egymást az istentisztelet gyakorlásában ne háborgassák.

3 A fejedelem áttérésében, a királyi udvar eddigi tartózkodó álláspontjának megváltozásában legfőbb része volt Blandrata Györgynek, az olasz doktornak, aki régebben Izabellának volt udvari orvosa és midőn Izabella 1559-ben hirtelen megbetegedett, a lengyel király sietve küldötte Biandratát Erdélybe, de már a királynét megmenteni nem tudta. A királyné halála után Blandrata elhagyta Erdélyt, de nem sokára János Zsigmond hívására ismét vissza jött Erdélybe és itt állandóan letelepedett. A beteges fejedelem, aki az 1561-iki, majd 62-iki örökös pártütések korában állandóan rettegésben élt, a pártütő Heraklides és Balassa Menyhért által támasztott zavaros időben félhetett közvetlen környezetében is a megmérgeztetéstől. Szüksége volt tehát egy olyan férfiura, aki gyermekkorától fogva a király rokonságának legmegbízhatóbb orvosa volt. így került Blandrata János Zsigmond udvarába és lett az ifjú fejedelem legmegbízhatóbb barátja. Blandrata ép úgy, mint Stancaro nemcsak képzett orvos, diplomata, hanem hitujító is volt. Bejárta az egész Európát, vitázott Kálvinnal és társaival, összeköttetésben volt a két Socinus testvérrel és Socinus nézeteivel jött most Erdélybe, azonban eleinte nem lépett fel antitrinitárius eszmével, hanem, mint a király közvetlen környezetében lévő orvos, először a király lelkét az evolúció legelső irányzata, a lutheránizmus felé fordította. Blandrata Csáki Mihállyal együtt rávette a királyt, hogy mint fejedelem nyíltan a protestánsokat támogassa; de a király folytonos gyengélkedése követ1 Kis Áron: 245, 411. 2 Bod : Szent Polykarpus 17. 3 Szilágyi: II. 218.