Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1910
I. Váli Ferenc emlékezete. Emlékünnepély születésének 100-ik évfordulója alkalmából, 1910 szeptember 30-án
- 23 — 1860 után újra visszaállították a régi kipróbált rendszert a főiskola régi tagoltságával: középtanoda, bölcsészeti, jogi és hittani szakkal. Ezen időtől kezdve, mint a bölcsészeti tanfolyamot alkotó VII. és VIII.-ik osztályban csak úgy tanította a természetrajzi tárgyakat, mint az előtt és a neveléstant, az oktatástannal és a neveléstani történetet, eleinte a III. éves bölcsészeknek, a IX.-ik osztályban 1863/4-ik tanévig, mikor is az I. éves hittanhallgatóknak adta elé, tehát megrepetálva hallgathatták a neveléstudományokat és azután itt az I. éves theologusoknak tanított neveléstant 1876-ig, amikor a tanítóképző felállítását mondta ki az egyházkerület. Igen nagy és igen kiváló tanári kara lett a tanítóképzőnek, mert majdnem az összes tanárok tanítottak, ügy gimnáziumiak, mint bölcsészeti és hittan iak Váli Ferenc vezetése alatt. A tanítóképző felállítása előtti időben is kerültek ki tanítók a pápai református főiskolából, mert a végzett hittanhallgatók mint kész tanítók mentek ki az egyházkerület kebelében levő egyházi elemi iskolák vezetésére, u. n. akadémiai rektoriakra, hol egy pár évig való működés után a megtakarított pénzükön külföldi egyetemeken képezték tovább magukat gimnáziumi, illetőleg akadémiai professzorságra. Egyesek egyenesen a gimnáziumi tanszékek betöltésére szemeitettek ki, mert a publicus praeceptorság az alsóbb osztályokban újra felállíttatott. Pápán csak a három alsó osztályban tanítottak ilyen pályavégzett fiatal hittani és jogi tanfolyamokat végzett ifjak, más testvérintézetnél még a hatodik osztályban is egész 1872-ig. Itt már segédtanárok voltak és két-három évig vezettek egy osztályt, vagy tárgycsoportot. A felsőbb osztályokban már meg volt a gimnáziumi tanárok gárdája, mely még az 50-es évek alatt keletkezett. Szilágyi József már igen fiatalon, 1851-ben foglalja el az eltávozott Csonka Ferenc helyét a történelem és földrajzi tanszéken és volt hosszú időn át 1895-ig, mint a görög nyelv és irodalom lelkes tanára, mint a főgimnázium igazgatója, a főiskolának erős oszlopa. Jádi József, Kiss János, Tóth Dániel, P. Szabó Károly és a többi volt tanárok mind az itt szerzett tudománnyal kezdték meg tanítói és tanári pályájukat. Antal Gábor üspök urunk is a legalsóbb osztálytól kezdve fokozatosan haladva, az értesítők tanúsága szerint, mindig mint első eminens tanuló, keresztül menve minden iskolai tisztségen, a bölcsészeti, jogi és hittanszakok elvégzése után, mint tanárainak kiválasztott és megkülönböztetett tanítványa, miután a széniországot, osztálypraeceptorsági tisztet elvégezte, a legfelsőbb tudományokban segédkezett, Tarczy Lajos helyett a fizikát és Kerkapoly Károly helyett a filozófiát tanította, mígnem az 1869/70-ik tanévben a bölcsészeti elvekről tartott székfoglaló értekezésével elfoglalja akadémiai tanszékét és 1896-ban a püspöki széket. Az alsóbb osztályokból is mentek rendszerint ki ifjak tanítóságra, hogy ott rendes vagy segédtanítóként működjenek. Mint különleges dolog említenclő fel, hogy voltak olyan növendékek is, akik csak neveléstant tanultak és ezek kizárólagosan csak Váli Ferencnek voltak hallgatói. — Ilyen módon