Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1910
I. Váli Ferenc emlékezete. Emlékünnepély születésének 100-ik évfordulója alkalmából, 1910 szeptember 30-án
— 12 — totta meg az egyházkerület Edelényi Sándor helyébe, a történelem és nyelvészeti tanszékre Bocsor Istvánt; Liszkay József a kocsi Sebestyén István utóda lett 1837-ben a dogmatikus tanszéken, őt követte egy év múlva Széki Béla. Mind olyan nevek, melyeknek viselői a pápai kerületi főiskola történetében maradandó, elévülhetetlen emléket hagytak hátra. Fenntartó, emelő oszlopai voltak az iskolának és az egyháznak. De hiányzik közülök egy név, szintén jeles férfiúnak neve, pedig a főiskolának kitűnő növendéke volt, hiányzik ünnepélyünk tárgya, Váli Ferencnek neve, erős jelleme és nagy tudása. Őtet a sors keze másfelé vezényelte, ugyanis a konvencionális praeceptori esztendő után, az 1836/7-ik tanévi szeniorkodása alatt az a szerencse érte, hogy a komáromi ref. egyháztanács iskolája igazgató-tanárának választotta meg. Nagy kitüntetésnek mondható ezen választás s méltó férfiura esett, mégis majdnem egy egész esztendeig tartó hosszas professzor-keresésnek volt szerencsés befejezése. Ugyanis a komáromi egyháztanács jegyzőkönyve tanúsága szerint 1836 szept. 4-én affelett tanácskoznak, hogy ki legyen a professzor az iskolában. Először Tüdős Józsefet kérik meg, a volt professzort, hogy lelkészi állásában is tartsa meg az igazgatóságot a jövő Szt. Györgyig, De ő megrongált egészségi állapotára hivatkozva, nem fogadta el. Erre tisztelendő Kolmár István csurgói professzort határozzák el meghívni. Október 9-én beterjesztik, hogy Kolmárt Jászkisérre választották meg papnak és elhatározzák, hogy Péczely József professzornak irnak Debreczenbe, hogy Lugosy és Berterczei jurátusok közül nyerje meg valamelyiket; addig is, mig alkalmas embert kapnak, Vörös István konrektor vigye a professzori hivatalt. December 4-én első kurátor jelenti, hogy Lugosy irt Péczelynek a professzorság felől, de még nem mond biztosat, mert külföldre akar menni. A gyűlés ir neki, hogy a 2 hónapi nagy szünidő alatt innen is kimehetne külföldre, és a professzori fizetésből pénze is lesz, mint nőtelen embernek. Dec. 8-án első kurátor jelenti, hogy irt Péczelynek, kérve, hogy azon esetben, ha Lugosy nem jönne, keressen megfelelő becsületes ifjút. 1837 jan. 6-án Péczely irja, hogy Lugosy József debreceni szénior lesz s így nem jöhet el. Erre tisztelendő Hetényi János akad. tag, ekeli prédikátort hívják meg professzornak küldöttségileg. De már jan. 15-én Kossár Ferenc első kurátor jelenti, hogy Hetényi igen szívesen fogadta a küldöttséget; de korosabb volta miatt el nem fogadta a professzorságot. Erre megbízzák gondnokot, hogy hivja meg a komáromi iskola növendékét, tisztelendő Karika János urat, „ki most a berlini főiskolán mulat", ha pedig ő nem Ígérkeznék, ajánljon valakit kint levő ismerősei közül, addig is Vörös úr végzi a profeszszori teendőket. Febr. 26-án Karika válaszol, hogy nem fogadhatja el, és első kurátor újra megbizatik, hogy Péczelyvel egyetértve, alkalmas ifjút keressen. 1837 julius 23-án Vörös István káplán Lábatlanra kiván menni prédikátornak, ajánló levelet kér, mely megadatik. De már ugyanazon gyűlés jegyzőkönyvének 49-ik pontja azt mondja: „Végtére iskolánk professzor nélkül tovább nem maradhatván, miután Főtiszteletü Superintendens ur azon hivatalra különösen bizonyos magános jelentés szerint Váli Ferenc urat, mások pedig még más három