Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1910

I. Váli Ferenc emlékezete. Emlékünnepély születésének 100-ik évfordulója alkalmából, 1910 szeptember 30-án

— 13 — pápai főiskolabeli ifjúkat ajánlanak. Határoztatik, hogy az eziránti bővebb értekezés végett s egyszersmind, hogy az ajánlott ifjakat személyesen is megismerhessék, a Pápára leendő elutazásra Tek. Kossár Ferenc első kurátor és Molnár Lajos urak megkérettek". De itt álljunk meg egy pillanatra, mert a kérdések egész raja tárul előtérbe affelett való csudálkozásunkban, hogy a kerületi főiskola ily későre jutott eszébe a komáromi ref. szent gyülekezet presbitériumának. A kérdések azonban nem precizirozhatók és így a felelet sem. De az megállapítható, hogy Péczely József van az előtérbe állítva, tőle kérnek tanácsot és csak vele egyetértve akarják a rektor-professzor kérdését megoldani. Hogy ki volt Péczely József a komáromiaknak, arra megfelel hatalmas, szép templomuk, melyet az ujjáalakult komáromi református helvét hitvallású egyház lelkes hivei, az 1783-ban megjelent türelmi rendelet után, az ugyanazon évben lelkészükké választott Péczely József buzgó vezetése mellett-öt év alatt 1787-ig megépítettek. Az európai műveltségű költő és műfordító, az u. n. franciás iskolának tagja és később vezető férfia, Debreczenből ment oda Komáromba, hogy azt a főurakkal és főpapokkal folytatott levelezései által mintegy az ország műveltségi központjává tegye a nemzeti nyelv és irodalom művelésére szentelt áldásos, de rövid életében. Már 1792-ben, tehát 42 éves korában meghalt Komáromban. És ha Eötvös Károlynak fejtegetéseit elfogadjuk, midőn a magyar tudományos akadémiának 1830-ban történt fölállítása körül szerzett érdemeket mérlegelve, kimutatni igyekezik, hogy ki volt nagyobb: gróf Széchenyi István-e, aki 60 ezer pengő forintjával és a nemes példája követőinek adományaival lehetővé tette annak felállítását, avagy Felsőbüki Nagy Pál-e, aki az 1825-iki országgyűléseken tartott beszédeivel egyengette annak útját; másrészről a Péczelyek érdemeit se hallgathatjuk el, mert idősebb Péczely József, a komáromi lelkész, a magyar nyelv érdekében kifejtett tevékenységével még egy akadémiának is becsületére váló szolgálatot tett, s Péczely József, előbbinek fia, a debreczeni tanár, a nagy történetíró s akadémiai tag, 5000 frt. alapítványával, 100 ezer forinttá növekedett tőke kamataiból most már 1000 frt. pályadíjat osztanak ki évenként, nem kis mértékben járult hozzá ezen legelső nemzeti intézményünk jelen nagyságának eléréséhez. Ehhez a tanár Péczelyhez fordulnak kérésükkel, földiükhöz, hogy nyerje meg iskolájuknak Lugossy Józsefet, kinek szép híréből mintha már előre következtették volna, hogy az ő Péczelyökhöz hasonló hírneves férfiú lesz. A kerületi főiskola székhelye kérdésében szenvedett vereség keserű utóíze, vagy a bekövetkezendő új küzdelemnek előrevetett árnyéka terelte-e el az egyháztanács figyelmét az anyaiskolától, nem keressük, hanem azt megállapíthatjuk, hogy ezen professzor-keresés ideje alatt Váli Ferenc szénior-éve is lejárt és ezt be is kellett várni mindkét részről, mert ez volt mintegy a tanári kvalifikáció feltétele. Az ügy sürgősségéhez viszonyítva, még azután is bizonyos lassúsággal kezelik, mert csak augusztus 20-án foglalkoznak vele a következő jegyző-