Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1908

II. A test és lélek összhangzatos képzésének irányelvei. Székfoglaló értekezés. Irta s 1908 szeptember 5-én, az 1908-909. tanév megnyitása alkalmából fölolvasta Rácz Dezső főgimnáziumi tornatanár

— 30 — eszmének szolgálatában áll többi társaival. S ha ezt átérzi, úgy nem csak gyenge izmai nyernek rugékonyságot, tagjai acélerőt s egész teste bizonyos ellentálló képességet és SZÍVÓS kitartásra való készséget, hanem fogékony lelkében a nemes önérzetnek egy-egy sugara csillan fel minden egyes, jól végzett mozdulat után, s ezen sugarak idővel majd, mint a testgyakorlatok izomfejlesztő, jellemképző és léleknemesítő erejének világító fáklyái fognak lobogni. Mig a rendgyakorlatok elsősorban inkább katonás magatartásra, a szabadgyakorlatok esztetikus mozdulatokra szoktatják a gyermeket, addig a szergyakorlatok az előbbiek által jól megvetett fundamentumot tovább épitik, hozzáadva az egészséges test felépítéséhez szükséges szilárd anyagot, az izomerőt s az izmokkal együtt fokozatosan erősödő csontrendszert. A szertornázás tanítása tehát a középiskolai tornatanítás gerincének nevezhető. Mint mindenütt, úgy itt is az észszerüség uralkodjék; mert valamint túlságos megerőltető szellemi munka megbillentheti a lélek egyensúlyát, épúgy a tornázás túlhajtása a testi fejlődés útjába vethet elháríthatatlan akadályokat. Mielőtt a serdülő gyermekből serdülő ifjú válnék, tehát a 10—14 évig terjedő korban, talán a legkedvezőbb arány van testilelki ereje s testi-lelki szükséglete között; ezen időt lehet tehát a legkedvezőbben felhasználni egyéni kiválóságainak fejlesztésére. Ezen célra a már említett rend-, szabad- és szergyakorlatokon kívül kiválóan alkalmasak az ifjúsági játékok, melyeket teljes joggal mondhatunk az összhangzatos képzés elmaradhatatlan, sőt talán legfontosabb részének. Hisz a játék a legtermészetesebb testgyakorlat s a szabad levegőn végzett energikus szabad testmozgás nem csupán a nevelés legfőbb eszköze, de egyszersmind a szellemi munkának is leghathatósabb ellensúlyozója. A fejlődő gyermekre ugyan a középiskolában már komolyabb feladatok várnak, tehát testi és szellemi munkájában a játékszerüség mindinkább háttérbe szorúl; — de fennmarad továbbra is a mozgásos játéknak, mint a munka utáni édes, boldogító üdülésnek testet, lelket nemes indulatok kincses házává varázsoló ereje. A szülők s kivált az anyák túlságba vitt aggodalma és becéző szeretete ugyan sokszor még ezen a fokon is szivesebben gyönyörködik szépen felcicomázott, semmint testileg, szellemileg szépen serdülő gyermekükben s