Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1906

II. Kiss János emlékezete. Irta s az 1907 junius 16-án tartott évzáró ünnepélyen fölolvasta Thury Etele

- 10 méltónak és alkalmasnak tartják, tehát az alsó hat osztályban a publicus praeceptori tiszt teljesítését elvégzi, az ilyenek legelöl válogattak a beküldött rektoriák közül. Ez adja meg magyarázatát annak, hogy Kiss János, miután a poétákat két évig tanította, a legjobb rektori javadalmat adó Ószönyre ment ki 1846 október elején akadémika promócióra, hol egy segédtanítóval, kit preceptornak hívtak, tanította a népiskolába járó gyermekeket négy éven keresztül, 1850. év október haváig. A múltban az akadémikus rektorság intézménye adta meg református egyházunknak kiválóan tanító egyházi jellemvonását, itt sajátították el a tanítás művészetét és itt szerezték meg azt a képességet, melynek hiányát a mai diplomás világban, sokan magukról megfelejtkezve, szemükbe szokták dobni az iskolaszéki elnököknek, hogy nem szakemberek. Az ószönyi rektorián, midőn azon tervezgetéseit szőtte, hogy melyik külföldi akadémiára menjen tanulmányai öregbítésére, kiváló megtiszteltetésben részesült, mely egy időre legalább, eltérítette kitűzött céljától. Ugyanis ifj. Pázmándy Dénes, az 1848-iki országgyűlés elnöke, meghívta kömlődi házához fiai mellé nevelőnek. Kiss János a meghívást elfogadta és három egész éven keresztül tanította, az egyházkerületünk történetében és főiskolánk körül kifejtett áldozatkészségben egyiránt kitűnt és nagy szerepet játszó Pázmándy-család eme kiváló tagjának gyermekeit és csak régi vágyát teljesítette akkor, midőn 1853 őszén Berlinbe ment, hol az egyetemen egy iskolai éven theologiai és pedagógiai tudományokat hallgatott. Midőn innen visszatért, a Pázmándy-család meghívására ismét Kömlödre ment, hol még két évig, 1856 tavaszáig nevelősködött és ezen évi október hóban Révkomáromban tartott közgyűlésén, a dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai theologiai akadémiája tanárává választotta s új állomását azonnal elfoglalta. Uj munkakörében mindjárt munkához kezdett. Tantárgyai voltak a dogmatika, dogmatörténet, polemika, egyházjogtan, nevelési módszertan. Különös eröszeretettel a dogmatikához vonzódott s megírta Keresztyén hittan-ki, tekintettel a helvét hitvalló egyház vallásos életére, melynek első kötetét 1862-ben, másodikát 1865-ben adta ki nyomtatásban, melynek különösen irályi sajátságait dr. Ballagi Mór erös bírálattal sújtotta a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban, mely nagyon elkeserítette és irodalmi munkálkodását korlátozta, mert