Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1905

I. Bocskay István és a bécsi béke. Kis Ernő

- 14 — az ö vallásuk szabad gyakorlata és használata megengedve legyen; de a róm. kath. vallás sérelme nélkül." A fejedelem követei mindvégig küzdöttek e félremagyarázásokra alkalmas toldalék felvétele ellen, de ebben Rudolf meg Mátyás főherceg és az ö tanácsosaik nem engedtek. Csak azt a választ adták a protestánsok megnyugtatására, hogy nem fog e záradék semmi rosszra se magyaráztatni, s erről szept. 23-án Mátyás főherceg külön biztosító levelet állított ki a fejedelem részére. És így végre is benne maradt a záradék a béke szövegében. Az alkotmány biztosítására a békekötés főbb pontjai közé iktatták, hogy a nádori szék a legközelebbi országgyűlésen betöltessék. Kimondták a békében, hogy az országban hivatalt, várnagyi tisztet csak született magyar viselhessen, kivéve Győrt és Komáromot, mert e helyeken külföldi is lehet parancsnok. A további pontok kikötötték, hogy a király a törökkel is kössön békét; a korona, ha már a béke helyreáll, Bécsből hazahozzassék; a királyi kincstár kezelése rendben menjen; a püspöki székek betöltése s a királyi adományok osztogatása körül tapasztalt visszaélések megszűnjenek; a szentszékek bíráskodásukban visszaélést el ne kövessenek; a törvénykezésekben a rendes eljárás megtartassék; egyesek szenvedett sérelmei orvosoltassanak ; a kárvallások kölcsönösen elengedtessenek; akiket Bocskay nemessé tett, azok nemessége érvényben maradjon; az idegeneknek adott fekvő birtokok visszaválthatók; mindkét fél harcosai közbocsánatot nyernek; a béke megtartásáért Csehország és az osztrák örökös tartományok kezességet vállalnak. Végül pedig Bocskay Erdélyen kívül Bereg, Ugocsa, Szatmár vármegyéket és Tokajt bírja haláláig. Hajdúinak a fejedelem Hajdu-Böszörményben s a többi hajdú városokban juttatott birtokot, s Haj dum egye a nevében is az ö vitéz harcosainak őrzi emlékezetét. Megvolt tehát a béke, azonban a fejedelem a vallásügyre vonatkozó pont toldaléka miatt még sem volt vele teljesen megelégedve. Ennek tárgyalása végett még egyszer összehívta december 13-ra a rendeket Kassára. A rendek is a vallásügyi pont záradékát nehezményezték és kívánták még a jezsuiták kiűzésének kimondását, s végül azt, hogy ha Komárom és Győr várakban a parancsnok idegen, akkor az alparancsnok legyen magyar. E pontokat azután a fejedelem dec. 22-én aláírván, pótlásképen felküldötte Mátyás főherceghez.